Kósa kezdi felfedni, miből lesz az 1700 milliárdos megtakarítás

Fotó: MTI/MTVA / Komka Péter

-

A bürokrácia csökkentése a fedőneve annak a projektnek, amely a Bokros-csomaghoz mérhető mértékben vágná meg az állami kiadásokat. A tervekről Kósa Lajos szivárogtat, aki a debreceni polgármesteri pozícióból való távozása után immár "csak" országgyűlési képviselőként és a Fidesz ügyvezető alelnökeként nyilatkozik meg, bár sejteti, hogy ennél konkrétabb feladatok is kilátásban vannak számára. Szerinte ez nem megszorítás, és nem jár elbocsátásokkal.


A TV2-nek adott interjúban Kósa Lajos fantasztikus lehetőségnek mondta a bürokrácia csökkentését. Mindezt rögvest a számok nyelvére is lefordította: míg Magyarországon - ahogy fogalmazott - ügyintézésre a nemzeti össztermék, a GDP 10,6 százalékát költjük, addig Hollandiában például csak 3,8 százalék megy erre a célra, az uniós átlag pedig 4 százalék körül van. Ha csak a felére szorítjuk le ezt a költséget, máris megtakarítottuk a GDP több mint 5 százalékát.


Márpedig ez bő 1500 milliárd forint. És mekkora összeget kottyantott ki éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az önkormányzati választások előtti napokban egy konferencián? Azt mondta, hogy a következő években a GDP 5,5 százalékával, mintegy 1700 milliárd forinttal kell mérsékelni a költségvetési kiadásokat, már csak az uniós vállalásaink alapján is.


"A közszférában ez nem elbocsátást, hanem átcsoportosítást jelent"

Kósa Lajos szerint egy sor olyan eljárás, jogszabály, rendelet, végrehajtási utasítás van, amelynek a betartása sokba kerül, de teljesen értelmetlen. Ha ezeket megszüntetik, GDP-arányosan jóval kevesebbet kell adminisztrációra költeni, és több maradhat a gazdaság szereplőinél. Kérdésre válaszolva azt mondta: ez a közszférában önmagában nem elbocsátást, hanem átcsoportosítást jelentene. Ugyanis - mint hozzátette - vannak olyan területek, ahol az látszik, hogy jelentős többlet van, másutt viszont a foglalkoztatás növelésére van szükség.


A Fidesz ügyvezető alelnöke azt mondta: tizenhat év polgármesterség bőséges tapasztalatot jelentett neki abban, hogy a "magyar jogszabályok tengere az egy kicsit dagályos". Kósa Lajos arra a kérdésre, hogy milyen pozícióban fog ezzel foglalkozni, úgy felelt: nem pozícióban, hanem feladatban gondolkozik. Még "nincs kitalálva", egyelőre vizsgálják a lehetőségeket, hogyan lehetne jól elvégezni ezt a feladatot - fogalmazott, de megjegyezte: szerinte ezt nem minisztérium alá tartozva, hanem a frakcióban lehet csinálni.



Az adatok azt mutatják, hogy az állam az elmúlt négy évben nemhogy mérsékelte volna bürokratikus kiadásait, hanem éppen növelte. Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint 2010 és 2013 között a GDP arányában nőtt az állam működtetésére fordított pénz, míg csökkent az oktatásra és az egészségügyre szánt forrás. Az úgynevezett gazdasági funkciók sem termelő tevékenységet fednek, hanem például a közlekedés működtetésére fordított pénzeket.


Így van miből visszavenni. Ezt jelzik azok a szándékok is, amelyek az elmúlt évek központosító törekvéseinek kudarcáról szólnak. A kormány immár azon dolgozik, hogy az állami irányítás alá vont iskolák ügyeit intéző Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az ugyancsak állami irányítás alá vont egészségügyi intézmények összefogását szolgáló GYEMSZI hatalmát is egy kicsit gyengítsék. Igaz, egyelőre ez sem azt jelentené, hogy az önkormányzatok visszakapnának a korábbi szerepükből, hanem a mindent maga alá gyűrő Miniszterelnökséghez, pontosabban a Miniszterelnökség alá tartozó kormányhivatalokhoz kerülnének funkciók.

Kérdés, ebből hogyan lehet megtakarítást elérni, különös tekintettel arra, hogy a legnagyobb költségen, a béreken állítólag nem akar spórolni az állam.