Kompenzációt kaphat a sukorói telekcsere jogtanácsosa

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Szigetváry Zsolt

-

Az állami vagyonkezelő korábbi munkatársát, Császy Zsoltot az elmúlt években számos ügyben elővették gyanúsítottként. A strasbourgi emberi jogi bíróság most azonban a magyar államot kötelezte kártérítésre. Igaz, csak egy részletkérdésben és még csak első fokon.


Több milliárd forint károkozással gyanúsították meg az elmúlt években a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi jogtanácsosát, illetve értékesítései igazgatóját, Császy Zsoltot. A sukorói telekcsere ügyében előzetesben is volt. Ebben az ügyben egy kaszinóalapításra készülő izraeli befektető kezére játszottak egy kedvező fekvésű ingatlant, ám utóbb az erről szóló szerződést a magyar bíróság semmisnek mondta ki, sőt néhány hete az amerikai választott bíróság sem ítélt meg kártérítést az üzletembernek. Ugyancsak hűtlen kezeléssel gyanúsították Császyt a Fradi-pálya privatizációjának ügyében, és társtettesként elkövetett bűnpártolással vádolta meg az ügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának az eladása miatt is.

Ez utóbbi ügyben legutóbb éppen két hete indult a per. A tárgyalás után Császy Zsolt úgy nyilatkozott a Népszavának: tragikomikus politikai indíttatást lát az ügy mögött, azzal az ellentmondással, hogy a per kezdetekor az orosz elnök még ellenség volt, mára viszont barát lett. Sajtóhírek szerint az épületet Vlagyimir Putyin egyik bizalmasa vette meg.

Most valamelyest elégtételt vett az egykori tisztviselő a magyar államon. Az Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat a magyar állam ellen indított perében. Császy arra hivatkozott, hogy a magyar hatóságok megsértették a családi és magánélethez való jogát azáltal, hogy miután 2010-ben előállították és hűtlen kezelés kísérletének gyanúja miatt kihallgatták, nem engedték el mostohaanyja temetésére. Császy Zsolt 3000 euró (mintegy 900 ezer forint) kártérítést kaphat, emellett pedig a magyar államnak 1600 euró (mintegy 490 ezer forint) perköltséget is meg kell térítenie.

Az ítélet egyelőre nem végleges; mind a magyar állam, mind az érintett fellebbezhet az úgynevezett Nagykamarához.