Koalíciós kormány alakul Koszovóban

Fotó: MTI/EPA / VALDRIN XHEMAJ

-

A Ramush Haradinaj vezette koalíció nyerte meg a koszovói előrehozott parlamenti választást a választási bizottság honlapján közzétett előzetes eredmények szerint.


A voksok 91 százalékának feldolgozását követően a korábban Hashim Thaci államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) nevű pártok koalíciója a szavazatok 34,6 százalékát szerezte meg. A második helyen az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) végzett a voksok 26,75 százalékával. A harmadik helyre szorult vissza 25,81 százalékos támogatottsággal az Isa Mustafa eddigi miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), a Szövetség az Új Koszovóért (AKR), valamint az Alternatív Párt koalíciója.

Az ötszázalékos parlamenti küszöböt a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint rajtuk kívül más nem lépte át.

A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg. A Szerb Listára a szavazók 5,54 százaléka adta a voksát, noha itt nem számított a parlamenti küszöb.

A részvételi arány kiemelkedően alacsony, vagyis 40 százalékos volt. Elemzők szerint ennek oka a lakosság csalódottsága és kiábrándultsága.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, a gazdasági fejlesztések azonban elmaradtak. Ennek egyik oka az, hogy Szerbia egykori déli, főleg albánok lakta tartományát több ország sem ismerte még el önálló államként. Szerbia mellett Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - szerint sem független ország, ezért az integráció is lassan halad.

Csalódottságra ad okot az is, hogy az ország jelenleg az egyik legszegényebb európai állam, a munkanélküliségi arány 27,5 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 52 százalékos. Emellett óriási mértékű a korrupció.

Ramush Haradinajnak a kormányalakításhoz további koalíciós partnerekre lesz szüksége, hogy megszerezze a 120 fős törvényhozás legalább 61 képviselőjének támogatását.

A választást egy évvel hozták előre, miután a parlament elfogadta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt. A kormány bukásához feltételezhetően a Montenegróval kötött határegyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak véleménye. A határmegállapodást azért kifogásolták, mert általa több mint 8000 hektárnyi föld jutna a szomszédos országnak, viszont a megállapodás parlamenti becikkelyezése az egyetlen - még fennálló - feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a Koszovóval szembeni vízumkényszert. Az új kormánynak ezt a kérdést is rendeznie kell.