“Klasszikus hűtlen kezelés” a gyanú Szekszárdon

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Kovács Attila / MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Kovács Attila

-

Többször fizet a szekszárdi önkormányzat ugyanazért a munkáért a város közbeszerzési tanácsadójának - állítja a trafikmutyit kirobbantó exfideszes képviselő, Hadházy Ákos. A célkeresztjébe került Provital Zrt. a magyar közbeszerzési piac egyik legnagyobb szereplője, számos önkormányzat és állami szerv tartozik az ügyfeleik közé.


Bruttó 461,9 millió forint EU-s támogatást nyert idén márciusban Szekszárd városa a polgármesteri hivatal épületeinek, illetve egy óvoda energetikai korszerűsítésére a Környezet és Energia Operatív Programból. Azóta már meg is indultak a programhoz kapcsolódó közbeszerzési pályázatok, az elsők közt épp a közbeszerzési tanácsadót választották ki, bár ez nem ment teljesen zökkenőmentesen. Az önkormányzat a lehető leggyorsabban szerettek volna dönteni, ezért július 2-i ülésükön kiírt meghívásos pályázat határidejének július 3-án délelőtt 10 órát jelölték meg. A három, a pályázatra meghívott cég azonban ilyen rövid idő alatt nem tudta beadni az ajánlatát, így az első pályázati kört eredménytelennek kellett nyilvánítani, és másodszor is kiírni - immár négynapos ajánlattételi határidővel, bár ebben volt egy hétvége is. “A látszata sem volt meg a tiszta versenynek, az igazságos, nem előre lebeszélt, valóban olcsóbb szolgáltatást elérő ajánlatkérésnek” - írta a bizottság eljárásáról saját blogján Hadházy Ákos, Fideszből az általa leleplezett szekszárdi trafikmutyi miatt kilépett, majd a parlamenti választásokon már az LMP színeiben induló önkormányzati képviselő. Szerinte nem is az eljárással volt a legnagyobb baj, hanem a győztes céggel. Hadházy Ákos Hadházy Ákos A rapid módon kiírt, majd gyorsan megismételt pályázaton ugyanis az a Provital Zrt. nyert, amely évek óta teljeskörűen ellátja az önkormányzat közbeszerzési bonyolítói feladatait. Ez azt jelenti, hogy a szekszárdi önkormányzat lényegében minden beszerzését kiszervezte, saját tisztségviselői helyett egy külső cég munkatársai intéznek mindent, például ők készítik a dokumentációt, bontják ki a beérkezett borítékokat és értékelik azok tartalmát. Ezért a Provital havonta nettó 676 ezer forintot kap, vagyis évente, áfával együtt több mint tízmilliót. Úgy tudjuk, a Provital szerződésében nincsen semmiféle felső korlátja a feladatoknak, ennek ellenére bizonyos közbeszerzéseket mégsem az általános szerződésük keretében végeznek. Az EU-s finanszírozású projektek esetében ugyanis - mint a fenti energetikai korszerűsítés, vagy az a természettudományos tanterem-fejlesztés, amelynek furcsaságairól korábban már beszámoltunk - külön pályázatot írtak ki. Ez persze mindkét esetben csak formaságnak tűnt. A nagyszabású energetikai program teljes költségéhez - 543 millió forint - képest elenyészőnek látszik a mindössze bruttó 6,3 milliós bruttó szerződés. A Provital ugyanakkor a már korábban emlegetett Öveges program tanterem-felújításánál is kapott hasonló összeget, annak ellenére, hogy az általános keretszerződése is erre a tevékenységre vonatkozik. „Ezek szerint kétszer fizetünk ugyanazért a dologért” - állítja Hadházy, aki - az általa megkérdezett jogászok véleményére alapozva - úgy véli: ez bűncselekmény, “klasszikus hűtlen kezelés”.

Egy igazi magyar sikertörténet

A magánszemélyek tulajdonában álló Provital Zrt. a nyilvánosan elérhető adatok szerint mára egy igen jól menő céggé vált: tavaly 1,2 milliárd forint bevétel mellett 310 millió adózott nyereséget ért el (ebből 280 milliót ki is fizettek osztalékként). A cég elődjét, a Pro-Vital 2000 Kft-t. még 1997-ben alapították, akkor még mint “Humán- és Társadalompolitikai Project Management” céget. 2001-ben vette fel a nevébe a “Fejlesztési Tanácsadó” megjelölést, 2006-tól lett “Fejlesztési-, Közbeszerzési Tanácsadó és Beruházásszervező”. A mérlegek alapján a nagy ugrást a 2006-os év hozta meg a cég számára, ekkor kúszott először százmillió forint fölé a nettó bevétele. A Közbeszerzési Értesítő archívumából látszik, hogy a sikert legalább részben egy sor, fideszes vezetésű önkormányzattal kötött szerződésnek köszönhette: 2005 novembertől rendszeres megbízója lett Kaposvár, majd 2006 nyarától Esztergom is. Szekszárd először 2006 végén, az önkormányzati választások után kötötte meg a korábban már említett megbízási szerződés elődjét. Ebben az időszakban (2008 márciusáig) a Pro-Vital 2000 Kft. egyik tulajdonosa az a Homolya Róbert volt, aki a 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végrehajtási elnökhelyettese, illetve a Közbeszerzések Tanácsának alelnöke lett, 2012-től pedig helyettes államtitkári rangban vezette a Miniszterelnökségen a Nemzeti Fejlesztési Irodát. 2014 januárjában - a Hivatalos Értesítő tanúsága szerint - gyors egymásutánban előbb tervezési főosztályvezető, majd politikai főtanácsadó lett ugyanitt. A 2009-ben részvénytársasággá alakult Provital saját honlapján, a referenciák közt számos önkormányzatot felsorol: a már említetteken kívül például Józsefvárost, Mohácsot és Sopront. Az igazán nagy fogásnak azonban valószínűleg nem ezek, hanem a Magyar Turizmus Zrt-vel, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel, a Központi Statisztikai Hivatallal vagy épp a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttal kötött szerződések számítanak. A Közbeszerzési Értesítőben keresve emellett a Vidékfejlesztési Minisztériumot, a Volánbusz Zrt-t vagy a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-t is az ügyfeleik közt találjuk. Miután a Provital a magyar közbeszerzési eljárások egy jelentős részében érintett, a cég az EU-s szervek figyelmét is. 2012-ben az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala (OLAF) a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt-nél, és a Provital Zrt.-nél is helyszíni ellenőrzést tartott. Akkor mindkét cég azt közölte, hogy az OLAF egy uniós projekt átfogó vizsgálatát végezte, így tartottak ellenőrzést az ő irodáikban is. Az azóta sem derült ki, hogy melyik projekt és miért került az EU-s revizorok célkeresztjébe.


Megválaszolatlan kérdések

A VS.hu természetesen megkereste a szekszárdi önkormányzatot, hogy megtudjuk, miért szervezték ki teljesen közbeszerzési feladatokat, és mi indokolja, hogy egyes projektekre külön megbízási szerződést kössenek ugyanazzal a céggel, illetve hogyan értékelik a gazdasági bizottság fent ismertetett eljárását. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, de ha megérkeznek, azonnal közöljük azokat.