Kivel fizettetik meg az állami vízművek 5,4 milliárdos veszteségét?

Fotó: MTI/MTVA / Mohai Balázs / MTI/MTVA / Mohai Balázs

-

Egyetlen év alatt 5,4 milliárd forint veszteséget termelt az állam öt regionális víziközmű-társasága. Pedig azt mondták, azért kell átalakítani a víz- és csatornaszolgáltatást, mert a kisebb cégek életképtelenek. Saját bevallásuk szerint az ok a rezsicsökkentés és a különadók. Az állam tehát saját magát is megrövidítette. Csakhogy az állam az adófizetőkből él. Úgy tűnik, ezt az 5,4 milliárdot mi fogjuk állni.


2013-ban az állam újraszabta a víziközmű-szolgáltatók piacát. A feltétel az volt, hogy egy cég legalább 100 ezer fogyasztót szolgáljon ki, és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal engedélyt adjon a működésére. Az amúgy sem túl sok magáncég gyakorlatilag kiszorult a piacról, már csak egy-kettő van mutatóban. Például a szegedi szolgáltató francia tulajdonosa vagy a Fővárosi Csatornázási Művek német és francia befektetője, de ez utóbbi kivásárlásáról már tárgyal is az állam. A többi település néhány tucat önkormányzati társuláshoz vagy az öt állami regionális vízműhöz csatlakozott. Az eredeti indoklás szerint azért, mert ez olcsóbb és jobb szolgáltatást eredményez. Az kétségtelen, hogy az árakat egyelőre befagyasztották, sőt a rezsicsökkentés hevében tavaly júliustól 10 százalékkal csökkentették is a tarifákat. A szolgáltatás költsége és minősége azonban a jelek szerint egyelőre nem mérséklődött – legalábbis ez derül ki az állami szolgáltatók napokban közzétett éves beszámolójából.

Kinek olcsóbb így?

A hat megyében több mint 370 települést ellátó Dunántúli Regionális Vízművek tavaly 2,7 milliárd forintra növelte veszteségét az előző évi 590 millió forintról. Pedig év közben diadaljelentések sora adta hírül, hogy újabb települések csatlakoztak az állami szolgáltatóhoz. A dunántúliakhoz hasonlóan a másik négy állami cég is többet költött, mint amennyi bevételre szert tett. A Tiszamenti Regionális Vízmű vesztesége 1,1 milliárd forint, az észak-dunántúlié 701 millió, az észak-magyarországié 579 millió, a DMRV Duna Menti Regionális Vízműé pedig 356 millió. A dokumentumokból az ok is kiderül. Nőttek a hatósági díjak és a vagyonvédelem költségei, pluszkiadást jelent a közműadó és a tranzakciós adó, miközben a bevételeket apasztotta a rezsicsökkentés. A következmény? Azt is elárulják. Nincs pénz a beruházásokra. A Duna Menti Regionális Vízmű beszámolója úgy fogalmaz: „az amortizáció a szolgáltatási díjak befagyasztása, majd a rezsicsökkentés, valamint az adó- és egyéb kedvezőtlen jogszabályváltozások miatt nem került visszapótlásra a tárgyévben sem”. Vagyis ami elhasználódott, azt – miként a megelőző években – 2013-ban sem pótolták. „Az eszközök visszapótlásának elmaradása azonban egyelőre nem gátolta a biztonságos üzemeltetést” – folytatódik a dokumentum, és ebben a mondatban figyelemre méltó kommunikációs megoldás az „egyelőre” szó. Az Átlátszó.hu tavaly novemberben írta meg, hogy az állami vízműcégeknek a Fidesz-frakció volt kabinettitkárának, Kuna Tibornak a cége, a Young&Partners segít a nyilvánossággal való kapcsolattartásban.

Mitől drágább így?

Miközben a Dunántúli Regionális Vízmű még januárban is úgy adott ki sajtóközleményt az újabb települések csatlakozásáról, hogy „a cég stabil hátterére támaszkodva zavartalanul integrálta az átvett területeket”, addig a vezérigazgató, Winkler Tamás a májusi mérlegbeszámolóban arra panaszkodott, hogy csak a tranzakciós adó és a folyószámlahitel költsége tavaly 144 millió forint többletkiadást eredményezett. Pedig Winkler a Fidesz helyi alapító tagja, majd nagykőrösi elnöke volt, hogy azután beinduljon víziközműves pályafutása, méghozzá a francia magánkézből 2009-ben frissen közösségi tulajdonba vett pécsi vízműveknél. Az ügylet utóbb az állam számára 3 milliárd forintos kártérítés-fizetési kötelezettséget eredményezett, ám Winkler felfelé bukott a jóval nagyobb cég, a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) vezérigazgatói székébe. Talán ennek tulajdonítható, hogy idén márciusban az állami tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közszolgáltatási szerződést kötött a DRV-vel az üzemeltetési veszteségek és a fejlesztési igények finanszírozására. Ha az állam ezt mindegyik vízműcégénél bevállalja, akkor a rezsicsökkentés és az „extraprofitokat” megsarcoló különadók eredményeként csak a tavalyi évre vonatkozóan 5,4 milliárd forintot terít szét suttyomban az adófizetőkre. Miközben egy másik gond is ott tornyosul: a rezsicsökkentés ellenére a fogyasztók által ki nem fizetett víz- és csatornaszámlák az öt cégnél együttesen 12,6 milliárd forintra rúgnak. Ennek megoldása is hátravan még.