Kitart az ukránosítás mellett a külügyminiszter

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Klimkin szerint Ukrajnában a nyelvi helyzet nem lesz a régi.


Nem lesz már ugyanolyan helyzet az államnyelv ismeretének szintjét illetően Ukrajnában, amilyen eddig volt – mondta Pavlo Klimkin külügyminiszter. A kijevi diplomácia vezetője szerint a szomszédos országokban mindig akadnak olyanok, akik a nyelvi és a történelmi kérdéseket átpolitizálják, hogy ily módon mozgósítsák az embereket saját céljaik érdekében. Ez mindig is így lesz, hiszen része a politikának – mondta Klimkin.

"Nekünk viszont őszinte és nyitott, ugyanakkor nagyon következetes párbeszédet kell folytatnunk partnereinkkel, igazolva lépéseink helyességét és igazságosságát" – mondta a miniszter. Klimkin meggyőződése, hogy az oktatási törvény nem fenyegeti Ukrajna viszonyát szomszédjaival. Beszélt a román és a lengyel külügyminiszterrel, akik szerinte tökéletesen értik, mennyire alapvető fontosságú Ukrajnának, hogy valamennyi állampolgára megfelelő szinten beszélje az államnyelvet.

Klimkin azt mondta, hogy tavaly meglátogatta a beregszászi magyar konzulátust és megpróbált beszédbe elegyedni az ügyeket intéző ukrán állampolgárokkal. Azt tapasztalta, hogy többjük még köszönni sem tudott ukránul.

Klimkin szerint a külügyi és az oktatási tárca konzultációkat fog a folytatni, és elmagyarázzák, hogy a törvény elfogadása nem jelenti azt, hogy Ukrajnában megszűnik az oktatás magyar, román vagy más kisebbségi nyelven. "Minden állampolgárunknak viszont beszélnie kell az államnyelvet, tudnia kell azon megszólalni éppen azért, hogy az ukrán társadalom részének érezhesse magát" – mondta Klimkin.

Vadim Prisztajko első külügyminiszter-helyettes a szerdai kormányülés előtt azt mondta: pénteken a külügyminisztériumban adnak tájékoztatást európai uniós országok kijevi nagyköveteinek az oktatási törvényről.

A új törvény reformjait 2018 szeptemberétől vezetnék be. A kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát 11-ről 12 évre emelnék, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentenék a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremeléstt a pedagógusoknak.

Az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkely kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint ez sérti Ukrajna alkotmányát, hatályos törvényeit, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a kisebbségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.