Kiszabadítanák a líbiai táborokban fogvatartott afrikaiakat

Fotó: AFP / MAHMUD TURKIA

-

A menekülteket hazaszállítanák, az embercsempészek vagyonát elkoboznák – ebben állapodtak meg az afrikai és európai politikusok.


Az embercsempészek Líbiában rekedt áldozatainak sürgős, napokon vagy heteken belül végrehajtandó evakuálásáról állapodtak meg kilenc európai és afrikai ország, az ENSZ, az EU és az Afrikai Unió vezetői – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök. A döntés Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Csád, Niger, Líbia, Marokkó és Kongó rendkívüli tanácskozásán született – mondta Macron az EU és az AU ötödik csúcstalálkozóján.

A francia kezdeményezésre megtartott tanácskozás résztvevői "egy rendkívüli sürgősségű műveletről döntöttek, annak érdekében, hogy Líbiából evakuáljanak mindenkit, aki ezt akarja. Líbia pedig beleegyezett abba, hogy beazonosítsa azokat a táborokat, ahol a barbár jeleneteket rögzítették" – mondta a francia államfő.

Fokozzák a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) támogatását is, hogy segítséget nyújthasson minden afrikainak, aki vissza akar térni hazájába. "Ezt a munkát a következő napokban kell megkezdeni, együttműködésben a migránsok származási országával."

A résztvevők úgy döntöttek, hogy "széles körű együttműködést hoznak létre egy különleges műveleti egység formájában, összekapcsolva rendőrségi és hírszerzési szolgálataikat, bevonva a tanácskozáson nem képviselt hatalmakat is, hogy felszámolhassák az embercsempész-hálózatokat és azok pénzügyi hátterét, és elfoghassák a csempészeket".

Az EU, az AU és az ENSZ vállalta, hogy lefoglalja az azonosított embercsempészek vagyonát. Az AU saját nyomozóbizottság felállítását ígérte, az érintett országok pedig megteremtik a lehetőségét a rabszolga-kereskedelem eseteinek bejelentésére.

A francia elnök reméli, hogy Líbiában sikerül stabilizálni a politikai helyzetet, ami az egyetlen tartós megoldást jelentheti a migrációs válság rendezésére.

Az abidjani csúcstalálkozón Európa 28 és Afrika 55 országának vezetői vesznek részt, köztük Angela Merkel német kancellár is. A találkozóra alig két héttel azután került sor, hogy a CNN riportot sugárzott arról, hogy afrikaiakat rabszolgaként bocsátanak áruba.

Az AU és az Amnesty International azzal vádolták meg az EU-t, hogy megteremtette a migránsok rabszolgakereskedelmének, a nemi erőszaknak és kínzásoknak a feltételeit, amikor Líbia ENSZ-támogatást élvező kormányát rávette: vegye őrizetbe a migránsokat, és akadályozza meg továbbindulásukat Európa felé.

Az EU az elmúlt években mindent elkövetett, hogy enyhítsen az Európát érő, a második világháború óta legsúlyosabb migrációs válságon, amelynek következtében 2015 óta több mint 1,5 millió migráns érkezett az unió tagállamaiba.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az abidjani csúcson elmondott beszédében maga is rettenetesnek nevezte a fiatal afrikaiakra Líbiában váró viszonyokat, ugyanakkor a kölcsönös vádaskodás helyett a bűnözőkkel szembeni együttműködést szorgalmazott.

A találkozó házigazdája, Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök "az emberiség történelmének legrosszabb óráit idéző", pokoli tragédiának nevezte a migrációs válsággal Afrikában kialakult helyzetet.

A kétnapos találkozó szándéka szerint a migráció, a biztonság és a felnövekvő nemzedékek fejlődési lehetőségeinek kérdésköreivel foglalkozik. Fókuszában a villámgyorsan növekvő afrikai népesség oktatási és gazdasági körülményeinek javítása áll. Az ENSZ szerint a kontinens lélekszáma 2050-ig több mint kétszeresére, azaz 2,4 milliárdra emelkedhet. Afrika lakosságának mintegy hatvan százaléka 25 év alatti. Az EU főként gazdasági segítségnyújtással tartóztatná fel a Földközi-tengeren át Európa felé özönlő embereket.