Kis egyházak a nagy pernyertesség után – a pénzre még várniuk kell

Fotó: Eurporess/Getty Images/Kimberly White / Eurporess/Getty Images/Kimberly White

-

Egyelőre csak ismerkednek a strasbourgi emberi jogi bíróság számukra kedvező döntésével azok a hazai kis egyházak, amelyek most pert nyertek a magyar állammal szemben. Némelyik egyház jelentős, milliárdos vagyoni és nem vagyoni kártérítésre tart igényt.


Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden megállapította, sérült a magyar államot beperlő kis egyházak gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Karsai Dániel, a bírósághoz forduló egyházak egy részét képviselő ügyvéd a VS.hu-nak korábban azt mondta, elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság ezek után kimondja, az egyházjogi törvény egésze alaptörvénybe ütközik. A strasbourgi döntéssel tizenhat egyháznak járna kártérítés. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak lehetősége van fellebezni.


A VS.hu megkereste az ítélettel érintett tizenhat magyarországi szervezetet. A legtöbb esetben azonban elérhetetlennek bizonyultak e közösségek, olyannyira, hogy hivatalos weboldaluk alapján sem lehetett kapcsolatot találni a vezetőkhöz. Mindössze nyolcan fogadták érdeklődésünket, de a részletek ismeretének hiányában nem tudtak érdemben nyilatkozni.


Az Univerzum Egyháza részéről Kisfaludy György élnök – ennél az egyháznál így nevezik a vezetőt – nyilatkozott a VS.hu-nak. A bírósági döntés utáni legfontosabb célnak a vallásgyakorlás lehetőségének visszaszerzését nevezte. Kisfaludy a számukra kedvező ítélet ellenére sem túlságosan optimista: azt mondta, eleve erkölcstelen döntés volt, hogy megfosztották őket egyházi státusuktól; most arra várnak, megpróbálja-e az állam meg nem történtté tenni azt, amit az emberi jogi bíróság elítélt, csak hogy ne kelljen fizetnie. A mintegy ötezer hívőt számláló Univerzum Egyháza ettől függetlenül arra számít, hogy módosítják az egyházjogi törvényt. Kisfaludy György elmondta, számukra nem a felajánlott egy százalék szja-felajánlás függvényében járó állami támogatás az érdekes, hanem a szabad vallásgyakorlás.

A Budapesti Autonóm Gyülekezet első lépésként Balog Zoltán miniszterhez fordul, hogy tárgyaljanak az ítéletet követően előállt helyzetről. Görbicz Tamás, a gyülekezet lelkésze fontos erkölcsi győzelemnek nevezte a strasbourgi döntést. Az egyházi vezető nem vonja kétségbe a kormány megegyezési szándékát; mint mondta, most az államnál pattog a labda. A Budapesti Autonóm Egyháznak valamivel több, mint 27 milliós vagyoni kártérítés járna. Ennek egy része Görbicz Tamás magyarázata szerint kimutatható kár, ami az egy százalékos szja-felajánlásból és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás hiányából keletkezett. Másik része a gyülekezet lelkészeit ért kár: mivel nem fogadhatnak el adományokat, vagy a lelkészek számát kellett csökkenteni, vagy fizetésüket kellett megfelezni.

A Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza üdvözölte a strasbourgi bíróság döntését. Érdeklődésünkre, hogy mire számítanak a továbbiakban, egyelőre annyit mondtak, az ügyvédjükkel egyeztetnek a további lépésekről, de konkrétumokról még nem tudtak beszámolni.

A Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház részéről Pavelcze István annyit közölt, valószínűleg lépni fognak, de a döntés még annyira friss, hogy ennél többet nem tud mondani.

Nagy Zoltán, a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház elnöke sem tudott részletekkel szolgálni, mivel a keddi döntés óta nem volt idejük tanulmányozni a határozatot. Azt tudja, hogy hat hónapot ír elő a döntés az állammal történő megállapodásra.

Az Út és Erény Közössége Egyháznál nem akadt, aki nyilatkozott volna az emberi jogi bíróság döntéséről. Pedig szerettük volna megkérdezni, hogy a közösségüknek járó közel ötmilliárd forintos vagyoni kártérítés miből tevődik össze.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöki titkárságán többszöri megkeresésünk után is csupán visszahívást ígértek, ám ez elmaradt. A közéletben régóta, a '90-es években parlamenti képviselőként is ismert Iványi Gábor vezette közösség honlapjáról megtudható, hogy számos intézményt tart fenn, közte a Wesley János Lelkészképző Főiskolát, egy Gyürén működő óvodája fejlesztésére európai uniós támogatást is nyert. Az egyháznak hitéleti tevékenységén kívül számos kulturális, közösségi és szociális programja és rendezvénye van.

A Szim Salom Egyház részéről ígért visszahívás sem történt meg; honlapjáról megtudható, hogy a húsz éve alakult hitközség a judaizmus reform irányzatát követi.

Az ANKH, az Örök Élet Egyháza honlapján lévő telefonszám nem kapcsolható. Az ókori egyiptomi ábrázolásokkal díszített weboldal szerint az egyház több mint ötezer éves múltra tekint vissza. Mint írják, az ősi bölcsességet szeretnék a mai ember számára érthetővé tenni.

Az Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház rovásírásos szöveget is tartalmazó oldalán csak e-mailes elérhetőség szerepel. A honlapon az egyházi törvényt alkotmányellenesnek nevezik, technikai számuk eltörlését pedig az „inkvizíciós tanácsnak” tulajdonítják. Az oldalon 19. századi történeti munkákból idéznek, illetve a pogányságról értekeznek hosszasan.

A Dharlaming Magyarországi Buddhista Egyháznak nincs magyar nyelvű oldala, a szervezetet nem sikerült elérni.

Az Evangéliumi Szolnoki Gyülekezet Egyháznak nincs telefonos elérhetősége. Honlapját a 2009. június 1-jén indított számláló szerint eddig 24 209-en látogatták, azon leginkább igehirdetések videofelvételei láthatók.


A Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyháznak nincs külön weboldala.

A Magyarországi Biblia Szól Egyház oldalán lévő számon senki sem fogadta a hívásunkat, és maga a honlap sem tűnik túl frissnek és karbantartottnak.

Az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház Facebook-oldalán elérhetőség nem szerepel, de a közösségről megtudhatjuk, hogy ma élő japán mesterek útmutatása alapján végzi munkáját, amelynek során gyógyít, gyógyító napokat tart.


kis_egyházak_kártérítés_2

Mitől lesz egy egyház egyház?

A 2012. január 1-je óta hatályos egyházjogi törvényt egy évvel korábban fogadta el, majd tavaly nyáron módosította az Országgyűlés. A jogszabály először tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el, ezt később további tizennyolccal egészítették ki. A törvény kimondja, hogy minden vallási közösség használhatja az egyház megnevezést. A jogszabály szerint vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól. A jogszabály meghozatalakor a kormányzati többség célként azt kommunikálta, meg akarja akadályozni, hogy az úgynevezett bizniszegyházak visszaélhessenek az állami támogatásokkal és kedvezményekkel. A törvény miatt aztán számos kisebb egyház esett el a támogatástól, de csak kevés fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, amely kedden ezek javára döntött.