Kinyittatnák végre a NAV-os „zöld dossziét”

Fotó: MTI: Kovács Attila / MTI: Kovács Attila

-

Áfacsökkentést, új parlamenti vizsgálóbizottság felállítását és az adóhatóság vezetőinek számon kérését javasolja Vágó Gábor volt LMP-s képviselő a NAV-botrányt elemző jelentésében.


A NAV tehetetlen az áfacsalások elleni küzdelemben. A költségvetésnek évente mintegy 1000 milliárd forintos, azaz a GDP 3 százalékát kitevő kárt okozó korrupciós botrány felderítése már csak az adóhatóságon belül az elmúlt évek során végrehajtott szervezeti átalakítások miatt sem lehetséges. A törvénysértéseket ráadásul a láncolatos vizsgálatokat leállító adóhatósági vezetők és az áfacsaló bűnszervezetek közötti érdekegyezések miatt sem lehet megfékezni – állítja a NAV-botrányról szóló összefoglaló jelentésében Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő.

Egyet előre, kettőt hátra

Vágó szerint az adóhatóság által jelenleg alkalmazott módszerek alkalmatlanok a nagymértékű csalások felderítésére és visszaszorítására. Az Állami Számvevőszék jelentése már 2009-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az akkori APEH sem megfelelelő erőforrással, sem elegendő kapacitással nem rendelkezett a feladathoz. A legnagyobb befizetőnek – így visszaigénylőnek – számító kiemelt adózók ellenőrzésére nemzetgazdasági súlyukhoz képest elégtelen kapacitást fordít a hatóság, de az évente 250-320 milliárd forintnyi forgalmi adót visszaigénylő ÁFA-regisztrált vállalkozásoknál is súlyos problémát jelent az alacsony ellenőrzöttségi szint (erről a problémáról a VS.hu számolt be először, cikkünket itt olvashatja). A politikus által kiadott jelentés szerint a hálózatos csalások felderítésére szakosodott szervezet megszüntetése, az erre vonatkozó vizsgálatok megyei hatóságokhoz történő kiszervezése tovább gyengítette a hatóság kompetenciáját. A NAV-on belül 2007-ben az uniós ajánlásokkal összhangban hozták létre a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (KÜIG). Ez a központi ellenőrzéséket végző szervezet foglalkozott a hálózatos csalások feltárásával, mígnem 2013-ban – előzetes hatásvizsgálatok és tanulmányok nélkül – jogszabály-módosítással megszüntették. A beszámoló szerint ez a lépés nem csak azért volt aggályos, mert a szervezet létjogosultságát a feltárt csalások igazolták, hanem azért is, mert ezzel a NAV visszatért egy korábban már fenntarthatatlannak és hatástalannak bizonyult ellenőrzési rendszerhez.

Fejétől bűzlik?

A jelentés kitér a NAV-vezetők személyes felelősségének kérdésére is. Vágó a nyilvánosságra került dokumentumokra hivatkozva beszámolójában azt állítja, hogy a Kiemelt Adózók Főigazgatóságának vezetői akadályozták a felügyeletük alá tartozó cégekkel szemben kérvényezett vizsgálatokat, úgy, hogy erre felhatalmazásuk sem volt. A törvényi előírás szerint ugyanis egyedül a NAV elnöke jogosult az ilyen jellegű vizsgálatokról dönteni, ám a KÜIG által benyújtott kérelmek sokszor el sem jutottak az elnök asztaláig, hanem a főigazgatóságon elsikkadtak. A volt képviselő szerint a főigazgatóság vezetői a törvényi előírások helyett az adócsaló hálózatok érdekeit tartották szem előtt, amikor elmeszelték a kért vizsgálatokat és megszűntették az ezeket végző szervezetet. Az intézményvezetők sokkal inkább a probléma fenntartásában, mintsem megoldásában voltak érdekeltek a jelentés szerint. Mutatja ezt az is, hogy bár rendelkezésre állt mind a láncolatos csalások feltárására alkalmas módszertan, mind pedig az ehhez szükséges erőforrás, a NAV 2013-ban mégis visszatért a korábban elavultnak ítélt ellenőrzési rendszerhez.

Állam az államban

Az adóhatóság működésének ellenőrzését végző Nemzetgazdasági Minisztérium lehetőségeit behatárolja a NAV belső működésének átláthatatlansága - állítja a jelentés, hozzátéve, hogy maga az NGM is elzárkózik a további belső vizsgálattól. A Vágó által a NAV-botrány részleteire vonatkozó írásbeli kérdésekre a minisztérium kitérő válaszokat adott, a Varga Mihály miniszter által elrendelt vizsgálat pedig mindössze két napig tartott. Az ÁSZ is kitért az újabb vizsgálat elől, a Számvevőszék elnöke pedig a számvevőszéki és költségvetési bizottság e témában összehívott meghallgatásán nem jelent meg. A NAV 2014-re elrendelt átfogó ÁSZ-vizsgálata sem érinti az áfacsalások felderítésének gyakorlatát, pedig korábbi, 2009-ben elvégzett ellenőrzése súlyos hiányosságokat tárt fel e téren. Az ügyészség nyomoz ugyan a Horváth András volt NAV-dolgozó által kirobbantott botrány felgöngyölítésén, ám a tanúkihallgatáson megjelentek beszámolói szerint mindössze egy nyomozó foglalkozik az üggyel, így gyors eredményt ott is hiába várunk.

Kinyitnák a „zöld dossziét”

Az Országgyűlés pedig épp az ügyészségi vizsgálatra hivatkozva nem foglalkozott eddig az üggyel. A korábbi alkotmányi és igazságügyi bizottság alelnöke, Gulyás Gergely fideszes országgyűlés képviselő arra hivatkozva akasztotta meg az ügyben összehívott vizsgálóbizottság munkáját, hogy a parlamentnek meg kell várnia az ügyészségi nyomozás eredményét, s csak aztán indíthat saját vizsgálatot. Schiffer András, az LMP társelnöke és országgyűlési képviselője azonban a jelentést ismertető sajtótájékoztatón elmondta: várhatóan még a jövő héten az Országgyűlés elé terjeszti egy újabb bizottság összehívására vonatkozó javaslatát. Kezdeményezi, hogy az új bizottság ne csak a volt adóhatósági dolgozók által ismertetett rendellenességeket és visszaéléseket vizsgálja, hanem a NAV-on belül az elmúlt években lezajlott, az áfabotrányról szóló jelentésben is ismertetett folyamatokat is értékelje. Schiffer várakozásai szerint ezzel az indoklással a testület összehívását már „nem lehet megkerülni, nem lehet különböző jogi csűrcsavarokkal, trükkökkel kibújni alóla”. A bizottság Vágó Gábor javaslata alapján kinyitná a Horváth András által többször meglobogtatott „zöld dossziét”, és meghallgatná a nyilatkozatoktól eddig elzárkózó NAV-vezetőket is. A jelentésben az áfacsalás visszaszorítása érdekében megfogalmazott törvényi változtatások is előkerülhetnek. A volt képviselő az uniós összehasonlításban kiemelkedően magas forgalmi adó csökkentésében, illetve a fordított áfa rendszerének kiterjesztésében látja a megoldást – az LMP által kezdeményezett bizottság ezekről a kérdésekről is érdemben tárgyalhat.