Kinek van igaza a Norvég Alap ügyében?

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK / AFP / ATTILA KISBENEDEK

-

Lényegében mindenkinek. Jogértelmezési vita zajlik, miközben durvulnak a megfogalmazott állítások és a bevetett eszközök is. A távolban azonban már körvonalazódik a cél is: az egész rendszer átszabása.


Újabb fordulójához érkezett a kormány, illetve a Norvég Alap (precízebben: EGT és Norvég Alap) közötti vita. A kormány a múlt héten jelentette be, hogy vizsgálatot kért a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (Kehi) a Norvég Civil Alaptól érkező források miatt, amelyeket az Ökotárs Alapítvány kezel. Mint azt már hírül adtuk, az alapok szerint erre a kormánynak nincs joga, a kormány szerint viszont egyenesen kötelessége.


Mire hivatkoznak az alapok?

Az EGT és Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli iroda, a Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) keddi levelében a kormány és a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) közötti szerződésre hivatkozik. Eszerint: „az Ellenőrzési Hatóság szerepét az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) tölti be. Az EUTAF jogszabály által létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv. Az EUTAF ellenőrzési hatósági feladatokat lát el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások kapcsán, valamint a Kormány által meghatározott további ellenőrzési feladatokat végez egyéb Európai Uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatosan, ideértve az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusokat is.” Vagyis az alapok szerint csak az EUTAF-nak van ellenőrzési joga a programokat illetően.


Mire hivatkozik a kormány?

A kormány szerdai válaszában az államháztartási törvényre hivatkozott, amely szerint nemcsak lehetősége, hanem kötelessége ellenőrizni a források felhasználását. A törvény vonatkozó paragrafusa szerint „a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed (…) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére.” Vagyis a kormány szerint a nemzetközi szerződés alapján kapott támogatásokat is ellenőrizheti a Kehi.


És akkor most mi lesz?

A budapesti norvég nagykövetségen a VS.hu-nak annyit mondtak, hogy ez lényegében egy jogalkalmazási vita, ugyanakkor nem áll szándékukban engedni álláspontjukból, hogy a Civil Alapok nem képezik a két kormány közötti tárgyalás alapját. Emellett megerősítették, hogy nem vonják vissza a Civil Alapokon kívüli másik 9 program felfüggesztését. Ez utóbbi ügyben egyébként június 12-én Brüsszelben egyeztetnek a felek, de annak a tárgyalásnak nem lesz témája a Civil Alapok ügye.


A kormány emeli a tétet

Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár szerdán azonban újabb támadást indított az Ökotárs Alapítvány ellen. A kormány kezdetektől fogva azért támadja a programot, mert szerinte az Ökotárs egy LMP-közeli szervezet. Csepreghy most úgy fogalmazott, hogy a Civil Alapból érkező pénzek elosztásáért „egy törpe kisebbség politikai meggyőződését hangoztató csoport” felel, amelyet kétfordulós pályázaton választottak ki. Állítása szerint az első fordulóban hét jelentkező volt, ezek közül azonban hatot érdemi indoklás és tartalmi pályázati anyagok bekérése nélkül kizártak és csak az Ökotárs Alapítvány jutott a második fordulóba. Csepreghy szerint tisztázni kell, hogy miért zárták ki a versenyből a többi pályázót: azért-e, mert nem a kiválasztott pályázó politikai identitásának megfelelően gondolkoztak.


Csepreghy Nándor mai szavai a Norvég Alapról


Ki a másik hat?

A VS.hu információi szerint a program meghirdetésekor az Ökotárs Alapítvány mellett még a következők pályáztak:
  • Gazdasági Kutató és Fejlesztő Szövetség
  • a VÁTI
  • a Századvég Alapítvány
  • a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
  • a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
  • a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

Az Ökotárs szerint normális eljárás zajlott

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a VS.hu-nak elmondta: az első fordulóban tőlük referenciát, az államtól való függetlenség igazolását és a releváns pályázatlebonyolítási képesség bizonyítását kérte a Civil Alap. Szerinte ez egyébként szinte minden uniós pályázatnál bevett eljárás. Azt is megerősítette, hogy a második fordulóba csak az Ökotárs jutott be.


Móra Veronika az Ökotárs történetéről beszél 2012-ben


Újabb csavar a Kehi-vizsgálat körül

Csepreghy Nándor szerdán kérdésre válaszolva bejelentette: mind a 12, az EGT és Norvég Alapok által finanszírozott programot ellenőrizni fogja a Kehi, nem csak az Ökotárs által felügyeltet. A VS.hu információi szerint ugyanakkor hivatalos megkeresést eddig egyedül az Ökotárs kapott. Móra Veronika pedig a VS.hu-nak elmondta: mivel az alapítvány a brüsszeli FMO felé számol el, az iroda arra utasította az Ökotársat, hogy a nyilvánosan elérhető dokumentumokon túl semmilyen iratot ne adjon át a Kehinek.


Mi lesz ennek a vége?

Információink szerint a kormány célja, hogy egy esetleges elmarasztaló Kehi-vizsgálat alapján az egész kormányközi szerződés felülvizsgálatát és módosítását elérje. Ez ugyanakkor nagy valószínűséggel egyébként is megtörténne a másik 9 pályázat ügyében. Az alapok ugyanis azért függesztették fel ezeket a programokat, mert szerintük az állami támogatások kifizetésének intézése és monitorozása vissza kell kerüljön a központi kormányzathoz, hiszen ezt a munkát jelenleg egy független kormányzati iroda végzi, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft., amelyhez mint úgynevezett Nemzeti Kapcsolattartóhoz januártól került a feladat a megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A kormány pedig nem tágít ebben a kérdésben, amíg nem veszik fel az alapok a tárgyalások napirendjére az Ökotárs ügyét is. Vagyis a Kehi-vizsgálat lezárultát követően – várhatóan augusztus után – mindenképpen egyeztetések kezdődhetnek a teljes rendszer átszabásáról, csak azt nem tudni, hogy ki milyen tárgyalási pozícióból kezdi azt meg, illetve sikerül-e a kormánynak a civil alapok ügyét is felvennie a tárgyalások napirendjére. Kérdés ugyanakkor az is, hogy milyen eredménnyel zárul a Kehi-vizsgálat, ha a hivatal valóban nem kap dokumentumokat az Ökortárstól.


Mekkora a tét?

A 2011-ben aláírt megállapodás értelmében az EGT és Norvég Alapokon keresztül összesen 153,3 millió eurós (46 milliárd forintos) támogatást kap Magyarország. Eddig 12 millió eurót már folyosítottak is a hazánkra eső részből. A teljes összegből a Civil Alap része 13,5 millió euró (3,6 milliárd forint), amely összegre magyar civil szervezetek pályázhatnak. Magyarországon egyébként összesen 12 program működik. Ebből 9 a Széchenyi Programirodán, három pedig civil szervezeteken keresztül. Információink szerint egyébként a kormány úgy számol, hogy a módosítás miatt nem esik el Magyarország forrásoktól, mert azokat 2016-ig van lehetőség lehívni.