KIM: az emberek félreértik a Ptk. fotózásról szóló módosításait

Fotó: MTI/Máthé Zoltán / MTI/Máthé Zoltán

Nem változik a sajtófotó készítésének szabályozása, csupán a megszilárdult bírói gyakorlat kapott helyet a kódexben – állítja a minisztérium.


„Ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt” – idézi a The Guardian múltheti cikkét a HVG.hu. A brit napilap cikkében az áll, hogy a magyar polgári törvénykönyv március 15-én életbe lépő változásai miatt azok a Magyarországon járó turisták is szembetalálhatják magukat a törvénnyel, akik véletlenszerűen elkattintanak pár képet valamely nemzeti nevezetességről. Ezt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nem akarta szó nélkül hagyni. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint tévesek a sajtóban megjelent állítások és valójában az új polgári törvénykönyvben (Ptk.) nem változik a sajtófotó készítésének szabályozása, csupán a megszilárdult bírói gyakorlat kapott helyet a kódexben. Hangsúlyozzák: az újonnan hatályba lépett törvénykönyv csak pontosítja a képmáshoz való jogok megsértésének megfogalmazását – írja az MTI. A közleményben azt írják: a korábbi szabályozás szerint is „a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés”. Ugyanakkor a "bármiféle visszaélés" fordulatot a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezte, hogy abba a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, és nemcsak az, ha engedély nélkül hozzák nyilvánosságra a felvételt. Hozzátették azt is: a képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás nincs „alakisághoz” kötve, vagyis történhet ráutaló magatartással is. Más a helyzet a nyilvános közéleti szereplés és a tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala esetén: ezek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását. A tömeg fogalmát ugyan az új Ptk. nem definiálja, ám „a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként”. A nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel „a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül”.