Kikkel és miről titkolózik Bajnai? Itt vannak a nevek és a témák

Fotó: / / /

-

Európa egyben tartása vagy világuralmi összeesküvés – a világ csak találgat, a Bilderberg-csoport tagjai pedig diszkréten hallgatnak a gyűléseikről. Azt azért tudni, kik és miről beszélgetnek az ezúttal a dán fővárosba összehívott találkozón.


Összegyűlnek a hétvégén a Bilderberg-csoport tagjai. A titkos találkozón részt vesz Bajnai Gordon, aki nem tudja, miért is kapott meghívást a zártkörű – de nem állandó tagokkal működő – társaságba. Pedig az összejövetelek szervezői nem csinálnak titkot abból, hogy csak befolyásos embereket invitálnak meg évenként egyszer tartott rendezvényükre. Hogy kinek mekkora az országa, vagy a meghívott milyen politikai oldalt képvisel, az kevéssé számít. (Igaz, a szélsőségek azért kívül maradnak.)

A meghívottak és a témák listája nem titok

Az idei ülés résztvevőinek listáján több a baloldalhoz sorolható meghívott, de várják a találkozóra az egykori francia pénzügyminisztert, Francois Baroint, aki a jobbközép Népi Mozgalom Unió (UMP) képviseletében vagy Carl Bildt svéd külügyminiszter, korábbi kormányfőt, aki egy jobbközép, az EP-ben az UMP-hez hasonlóan szintén az Európai Néppárt párt színeiben politizáló párt képviselője. Nem Bajnai Gordon egyébként az első magyar meghívott, a legutóbb Martonyi János külügyminiszter volt ott a tanácskozáson, de úgy hírlik, részt vett már Bilderberg-ülésen Bokros Lajos, Surányi György és Járai Zsigmond is.  Az idei gyűlés lehetséges résztvevői között van Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is, ahogy a spanyol királyné és Beatrix holland hercegnő, vagy Christine Lagarde, az IMF vezére. Az 1954 óta – 1976 kivételével – minden  évben megtartott összejövetel célja a szervezők szerint, hogy az Európából és Észak-Amerikából meghívott 120-130 befolyásos résztvevő új nézőpontokat, véleményeket ütköztessen és párbeszéd alakulhasson ki. Az ülések zárt körűek, a bátor témafelvetést a Chatham House Rule is ösztönözheti, mely szerint a tagok beszélhetnek arról, hogy mi hangzott el, de annak titokban kell maradnia, hogy az egyes álláspontokat kik képviselték. (A Chatham House, a szabály névadója egy londoni épület, ahol a királyi külügyi társaság tartott konferenciákat az 1900-as évek első felében.) Így terjedhetett el minden ellenőrzési lehetőség nélkül, hogy a luxemburgi Viviane Reding (uniós biztos) a Bilderberg  2013-as ülésén azt állította, hogy mindent megtesz majd ezért, hogy ne legyen legitim az idei magyar országgyűlési választás. Redingnek vagy más jelenlévőnek a Chatham House Rule alapján esélye sem volt cáfolatra vagy a megerősítésre. (A 90-es évekig egyébként még sajtótájékoztatót is tartottak a rendezvény után, de erről a csekély érdeklődés miatt végül lemondtak.)

„Soha nem döntenek semmiről”

A Koppenhágába tervezett ülés témái között kevés van, ami direkt utal a „világuralmi összeesküvésre”, szó lesz viszont Ukrajnáról, a Közel-Keletről, éppúgy, mint Kína gazdasági lehetőségeiről vagy arról, hogy létezik-e magánszféra. A Bilderberg név amúgy azé a holland szállodáé, ahol az első titkos találkozót tartották. A megbeszélések időpontja is minden évben május vége-június eleje, pár nappal a G8-as csúcs előtt. A csoport titokzatossága sokakat megrémít, ezért rendszeresen születnek cikkek titkos háttérhatalomról vagy világuralmi összeesküvésekről. A 2010-ben elhunyt  Richard Holbrooke az Indexnek azt mondta a találkozókról, hogy „soha nem hoznak döntést semmiről és egy csomó mindenben nem értenek egyet. Viccesen azt mondanám, hogy közel sem olyan fontosak, mint amennyire magukat képzelik. És természetesen egyáltalán nem olyan fontosak, mint ahogy azt az összeesküvés-elméletek kedvelői gondolják”.