Kikerült a cigányozás a tankönyvből

Fotó: / / /

-

A hatályos közoktatási törvény értelmében idén érettségizni is lehetett Társadalom és állampolgári ismeretekből.


Cikkünk korábbi verziójában helytelenül idéztünk a „Társadalom és állampolgári ismeretek” című középiskolai tankönyv 2008-as kiadásából „A deviáns magatartás sokkal nagyobb mértékben jellemzi a romákat, mint hazánk többi polgárát.” ugyanis már 2002 óta nem szerepel a középiskolai tankönyvben. 2008-ban a 2002-ben javított könyvet is jelentős mértékben átdolgozták, megújították, ez az átdolgozott kiadás 2009-ben jelent meg először. Az idén érettségiző diákok már csak ebből, az átdolgozott tankönyvből tanulhattak, hiszen csak ennek van tankönyvi engedélye. A tévedésért elnézést kérünk. A Mező Ferenc – Nagy Imre – Tóth Péter – Veliky János jegyezte Társadalom és állampolgári ismeretek középiskolásoknak című tankönyve szerepelt azon a tankönyvlistán,  amelyet az Oktatási Hivatal ajánlott a középiskoláknak az érettségihez való felkészülésre. A tankönyv régebbi kiadásában ez szerepelt: „Magyarországon a roma kisebbségnél figyelhető meg leginkább a szubkultúra jelensége; sajátos szabályok, törvényszerűségek jellemzik életmódjukat. 1893-ban a jelenlegi államterületen mintegy 65 ezer cigány nemzetiségű élt. Azóta számuk 11-szeresére emelkedett. 1994-ben becslések alapján 94 település van (ezek jórészt kisfalvak), ahol arányuk meghaladja a 25%-ot. A munkanélküliség és a deviáns magatartás sokkal nagyobb mértékben jellemzi a romákat, mint hazánk többi polgárát. A bűnözés, az éhezés, a prostitúció (azaz a deviáns életformák) az elkülönülés és a diszkrimináció szülőágya, ezért különleges figyelmet érdemelnek. Deviáns viselkedés az olyan viselkedési forma amely eltér az adott társadalomban elfogadott normáktól; úgy is hívhatjuk, hogy normaszegő viselkedés. A legnagyobb arányban a hátrányos helyzetűek körében mutatható ki. A bűnözés, az öngyilkosság, az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás és mentális (azaz tudati-, lelki-) betegségek tartoznak ide.” Jövőre már a könyv újabb kiadásából kell készülni az érettségire. Ebben a romákra vonatkozó részt jelentősen átdolgozták, és sok fontos részlettel egészítették ki, például a cigányság magyarországi történelméről is lehet olvasni. A romákat továbbra is úgy jellemzik, mint akikre „leginkább jellemző a szubkultúra jelensége”, és pár oldallal odébb azt is kiemelik: „Romaként, munka nélkül legfeljebb általános iskolai végzettséggel, három vagy több gyermeket nevelve a legrosszabb a helyzet”. Hiába tehát a pozitív változás a tankönyvben, továbbra sem nevel toleranciára és elfogadásra, pláne amikor a roma népesség földrajzi eloszlását mutató térkép mellett felteszik a kérdést: „Mi jellemzi a romák által sűrűn lakott területek gazdasági helyzetét és településszerkezetét?” A találat a Monitor műhely érdeme. Balázs Anna, Horváth Balázs, Menesi Luca és Varga Krisztina kutatása azt vizsgálta, hogyan jelenik meg a cigányság a középiskolás tankönyvekben. A teljes kutatást június 4-6. között mutatják be a budapesti Kesztyűgyárban, ahol szakértők bevonásával értékelik is kutatásuk eredményét.


-