Kidolgozták és titkosították az orosz válaszlépéseket

Fotó: AFP / RIA Novosti / Rodionov Vladimir / AFP / RIA Novosti / Rodionov Vladimir

-

Oroszországot az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt a nyugati hatalmak, így az Egyesült Államok és az Európai Unió többször is szankciókkal büntette. Legutóbb éppen május 12-én. Moszkva eddig csak ígérte, mostanra kidolgozta a büntetőintézkedésre adandó válaszlépéseket, de azokat titkosították is gyorsan. Kevés konkrétumot tudunk.


Andrej Belouszov orosz elnöki tanácsadó a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon azt nyilatkozta az orosz válaszlépések kapcsán, hogy azok többszintűek. Elmondta, hogy teoretikusan ezek érinthetnek egyes személyeket, de cégeket és szektorokat is, de van olyan is, amelyik mindenre kiterjed. Azt is hozzátette, Moszkva intézkedései lehetnek rendszerszerűek vagy akár banki területeket érintőek is. „A dokumentum formájában kidolgozott taktika megvan, de az érthető módon titkos” – mondta el Belouszov. Ha szankciót alkalmaznak Oroszország ellen, akkor „meglehetősen pontosan tudják, hogyan reagáljanak” – tette hozzá a tanácsadó. Vlagyimir Putyin orosz államfő a szentpétervári tanácskozáson felszólalva kitért a nyugati államok Oroszországgal szemben alkalmazott büntetőintézkedéseire is. Közölte, nem érti, miért volna szükség a szankciók harmadik csomagjára. Az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszországgal szemben először március 17-én alkalmazott szankciókat, egy nappal a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását szentesítő népszavazást követően. Washingtonban és Brüsszelben egyaránt több orosz és ukrán tisztviselő ellen intézkedtek, főként olyanok ellen, akiket felelősnek tartottak „Ukrajna területi egységének aláásásában”. Az elsők között volt Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke is. A múlt kedden Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes azt már bejelentette, hogy Oroszország nem kíván együttműködni 2020 után az Egyesült Államokkal a nemzetközi űrállomáson (ISS). Továbbá kilátásba helyezte, hogy Oroszország megbénítja saját területén a GPS műholdas helymeghatározó rendszert, amennyiben az Egyesült Államok nem engedi saját területén az orosz Glonass helymeghatározó rendszer állomásainak elhelyezését.  Az orosz vezetés eddig csak ígérgette a komoly válaszlépéseket, csak annyit közölt, hogy azok érzékenyen fogják érinteni a nyugati államokat. Korábban Putyin azt mondta, hogy ezeket a válaszlépéseket nem kell elsietni.


A Nyugat vs. Oroszország

Március 20-án az Egyesült Államok 19 orosz tisztviselőt, üzletembert és politikust sújtott beutazási és vagyonzárolási szankciókkal, köztük Szergej Ivanovot, az államfői hivatal befolyásos vezetőjét. Másnap az EU is 12 fővel bővítette hasonló büntetőlistáját, amelyet a kelet-ukrajnai válság miatt róttak Oroszországra. Április 11-én Washington krími cégek és tisztviselők ellen hozott rendelkezéseket, majd még ugyanabban a hónapban tizenhét vállalatra és hét, Putyin orosz elnök közvetlen környezetébe tartozó kormányzati tisztségviselőre vetett ki szankciókat. Az Európai Unió tíz orosz állampolgárral és öt ukrajnai szeparatista vezetővel járt el hasonlóképp. Május 12-én az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa újabb tizenhárom orosz fontos tisztviselőre terjesztette ki a büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok és az EU mellé Kanada is csatlakozott Oroszországot sújtó szankcióival.