Kiderítheti, csaltak-e pártok az ajánlásával

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt / MTI/Szigetváry Zsolt

-

A TASZ levélmintával segít azoknak, akik ki akarják deríteni, visszaéltek-e aláírásukkal az április 6. választáson induló pártok.


Mintalevelet készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet annak érdekében, hogy akit érdekel, az utánajárhasson, csaltak-e az aláírásával pártok az ajánlóívek összeállításánál. A TASZ megfogalmazása szerint azért fordul a választókhoz, mert a választási bizottságok az eddigi tevékenységük alapján tehetetlennek bizonyultak az ajánlóívekkel elkövetett visszaélések kinyomozására. A fenti linken a mintalevél mellett, amelyet a helyi választási bizottságokhoz kell eljuttatni kitöltési útmutató és a helyi választási bizottságok címe is megtalálható.


Nem tartják nyilván a választási informatikai rendszerben, hogy hányan ajánlottak több képviselőjelöltet, illetve összesen hány többes ajánlást tettek a választópolgárok – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) arra reagálva, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az országos listát állító pártok kiugróan magas száma miatt erre vonatkozó statisztikákat kért az NVI-től. Egyelőre nem jogerősen 18 párt rendelkezik országos listával. Az NVB az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP delegáltja, Litresits András javaslatára kért tájékoztatást a választási irodától, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az országos listát állító pártok egy része eddig „közéleti tevékenységet érdemben nem gyakorolt”. Litresits András a szombati NVB-ülés után azt mondta, indítványozni fogja az ajánlóívek, illetve az azokon szereplő többes ajánlások összevetését is, különös tekintettel arra, hogy az íveken szereplő aláírások megegyeznek-e.

Ahol vizsgálták az aláírásokat, kiderült a csalás

Utóbbi azért is lenne fontos, mert – mint a VS.hu is beszámolt róla – tömeges választási csalások történhettek az ajánlási időszak két hete alatt, mivel az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét nem kötelesek ellenőrizni a választási irodák. Ahol viszont vizsgálták a szignók valódiságát – eddig Hódmezővásárhelyen és Pakson –, ott fény derült a hamisításokra. Úgy tűnik azonban, hogy az ellenőrzés a választókerületek többségében elmaradt, ezért egyes pártok aktivistái valóban megtehették, hogy pénzért vagy kölcsönös előnyért (kevesebb aláírást kell gyűjteni) egymás között kicserélték a hitelesített ajánlóíveken szereplő adatokat. Ha az NVI készítene statisztikákat a többes ajánlásokról, szinte azonnal kiderülne, hogy mely pártok „ludasak” az ajánlóívek másolásában. Bár egy választópolgár tetszőleges számú jelöltet támogathatott az aláírásával, de ha százas nagyságrendben fordulnak elő azonosságok az egyes ívek személyi adataiban, ott szükséges lenne egy átfogóbb vizsgálat. Az NVI vezetője, Pállfy Ilona szerint azonban nincs törvény felhatalmazásuk erre a típusú ellenőrzésre, bár a választási eljárási törvény szerint a választási irodáknak ellenőrizniük kell, hogy saját kezű aláírások kerültek-e a választópolgárok neve és adatai mellé.