Kicsit kevesebb Magyarországon az antiszemita

Fotó: Wikipédia - Marc Chagall: A hegedűs / Wikipédia - Marc Chagall: A hegedűs

Harmincas, falusi, felső-közép státusú férfi – ez az a csoport, amely az átlagosnál inkább antiszemita. Egyebek közt ez annak a több dimenzióban végzett kérdőíves vizsgálódásnak az eredménye, amelyet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végzett 2013 novemberében az antiszemita előítéletek gyakoriságáról, erősségéről és a zsidóellenes előítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban.


A Szombat című lap internetes oldalán ismertetett – több táblázattal is illusztrált – kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság mintegy harmada előítéletes a zsidókkal szemben, és ennek a csoportnak körülbelül a fele – azaz a teljes lakosság 15-20%-a – tekinthető szélsőséges antiszemitának. Az összevetés a korábbi vizsgálatokkal azt mutatja, hogy az antiszemita csoport aránya a teljes lakosságon belül 2010-ben volt a legnagyobb, azóta valamelyest csökkent, de nem állt vissza a 2010 előtt időszakban mért alacsonyabb szintre. Az antiszemita csoportban a lakosság átlagánál többen vannak a férfiak, a harmincas generáció tagjai, a falvakban élők és a felső-közép státusúak. Ettől eltér a vallási alapú antiszemitizmus, az antijudaizmus nézeteit támogatók összetétele: erre a csoportra az alacsony iskolázottság, a falusi lakhely és az idős életkor jellemző. Mindazonáltal ezek a demográfiai, gazdasági és társadalmi jellemzők csak kis mértékben választják el az antiszemitákat a nem antiszemitáktól – hangsúlyozzák a felmérés készítői, akiknek munkáját Kovács András, a téma legismertebb hazai szakértője koordinálta. A fő különbség a két csoport között olyan társadalmi attitűdökben van, mint a másság általában vett elutasítása, a nacionalizmus, a konzervatív világszemlélet és az anómia. A vallásosság és a felekezeti különbségek nem befolyásolják az zsidóellenesség intenzitását (a vallási eredetű antijudaizmusra való hajlandóság kivételével). A politikai tényezőket tekintve, a szélsőséges antiszemiták – önbesorolásuk szerint – sokkal jobboldalibbak és radikálisabbak, mint a többiek, és – ennek megfelelően – a Jobbik választói között szignifikánsan nagyobb az arányuk, mint a többi párt támogatói között.  A két nagy párt – a Fidesz és az MSZP – támogatói között nincsenek nagy különbségek ebben a dimenzióban. A holokauszttal és a múlt emlékezetével kapcsolatos mérések azt mutatták, hogy a holokauszt-tagadók aránya 2006 óta kb. 6-8%, a holokauszt-relativizálóké viszont 2009 után megnőtt, és ma 19% körül van. Ezeket az álláspontokat az antiszemiták közül természetesen sokkal többen képviselik, mint a nem antiszemita csoportban, de az is figyelemre méltó, hogy az utóbbiban is jelentős arányban vannak olyanok, akik nem szívesen néznek szembe a zsidóüldözésekért való felelősség kérdésével. A vizsgálati eredmények azt jelzik, hogy a zsidóellenesség és a múlttal való szembenézés elutasítása nem feltétlenül függ össze. Az Izraelre vonatkozó vélemények elemzése azt jelzi, hogy Magyarországon is jelen van az „új antiszemitizmusnak” nevezett jelenség: a nem-antiszemiták egyötöde is elfogad egy általában rejtett zsidóellenességet tükröző kijelentést. Ennek az adatnak az értékelése azonban némi óvatosságot követel, mert a válaszok – pontosabban a nagyarányú válaszhiány – azt is jelzik, hogy a lakosságon belül igen nagy az Izraellel kapcsolatos témákban a tájékozatlanság.


A kutatás módszertana

A kutatás kérdőíves módszerrel történt, a minta nagysága 1200 fő volt. A megkérdezettek, akiket az interjúkészítők személyesen kerestek fel, nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentálták az ország felnőtt (18 évnél idősebb) lakosságát. A mérési eljárás a Kovács András által kidolgozott koncepcióra épült. A kutatás során az általa 1995 óta többször alkalmazott kérdőívet használták, ami lehetővé teszi az adatok időbeli változásainak bemutatását. A szélsőséges antiszemiták közé a kutatás azokat sorolta, akik mindkét dimenzióban ebbe a csoportba kerültek, illetve az egyik dimenzióban a szélsőséges, a másikban a mérsékelt antiszemiták közé. Mérsékelt antiszemitának azokat tekintette, akik mindkét dimenzióban a mérsékeltek között jelentek meg, illetve akik az egyik dimenzióban a szélsőséges, a másikban a nem-antiszemita csoportba kerültek. A felmérés teljes anyaga a Tett és Védelem Alapítvány honlapján lesz elérhető a jövő héten.

Az európai zsidók erősödő antiszemitizmust érzékelnek

Az EU Alapjogi Ügynöksége legutóbb tavaly novemberben tett közzé egy felmérést az antiszemitizmusról. Ebben, mint arról korábban már írtunk, az európai zsidóság véleményét kérdezték, és a válaszadók többsége úgy értékelte, hogy Európában erősödik az antiszemitizmus.

Az antiszemitizmus munkadefiníciója

Az Európai Unió Rasszizmus és Xenofóbiamegfigyelő Központja néhány jelentős civil szervezettel 2004-ben megalkotta az antiszemitizmus definícióját, ajánlásképpen a minél egységesebb törvényalkotáshoz és jogalkalmazáshoz. A 26 európai uniós ország, így Magyarország által is elfogadott, konszenzusos szöveget magáévá tette az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is. Ezt használja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és ez alapján készíti az Egyesült Államok külügyminisztériuma évről-évre antiszemitizmussal foglalkozó világjelentését „Az antiszemitizmus olyan sajátos kép a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyűlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó- vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint a zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen.” Ehhez a szűkszavú  meghatározáshoz további támpontok is olvashatók összesen 33 nyelven, így magyarul is a European Forum of Antisemitism nevű szervezet oldalán.