Ki nyer az Alexandra bedőlésével?

Fotó: Getty Images / Lisa Maree Williams

-

Az állam maga tenne rendet a könyvpiacon L. Simon László reményei szerint. Kérdés, milyen hatással lesz ez a szektorra.


Nem hagyja magára

Érdekeset posztolt L. Simon László, volt kulturális helyettes államtitkár, fideszes képviselő a Facebook-oldalán. A Figyelő hetilap frissen kinevezett szerkesztőbizottsági tagja szerint komoly állami beavatkozást kell végrehajtani a könyvszakmában.


Szerinte a probléma kettős. Egyrészt – és ez akut – az Alexandra-könyvbirodalom várhatóan be fog dőlni, másrészt az egész szakma egyensúlytalan. Az évekkel korábban tett ígéretével ellentétben Matyi Dezső kis- és nagykereskedelmi cégei nem lettek képesek kitermelni annyi bevételt, hogy korábbi, több mint tízmilliárd, ezen belül a könyvkiadókkal szemben nagyjából négymilliárd forint tartozását vissza tudja fizetni. Matyi céges bravúrkodásokkal próbált úrrá lenni a problémán, a jelek szerint azonban ez nem sikerült. Így a kiadók futhatnak a pénzük után.

L. Simon szerint „a politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát, segíteni kell az Alexandra újabb összeomlása miatt kialakult helyzetben”. Ez első blikkre egybe vág a könyvkiadók kívánságával, amelyek a napokban állami segítségért kiáltottak. Az L. Simon által meglengetett segítség azonban nem biztos, hogy egybevág a kiadók korábbi elképzelésével, amely bár homályos, vélhetően arra irányulna, hogy az állam őket támogassa meg, aztán persze vonuljon vissza. És még véletlenül se támogasson nonprofit tehetséggondozó cégeket.


Fontos neki a könyvszakma


Legyen három pólus

Ehhez képest L. Simon inkább a másik oldalt támogatná, vagyis a kereskedői hálózatot rázná kicsit gatyába. „Az állam kétféleképpen segíthet: vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy anyagilag és erkölcsileg támogatja azokat a szakmai befektetőket, akik az Alexandra romjain új kiskereskedelmi láncot alapítanának.” Ez tehát vagy egy állami tulajdonú könyvkereskedő vállalat alapítását jelenti majd, vagy pedig egy az Alexandra piacára bejelentkező cég támogatását. Egyelőre egy ilyenről lehet tudni, bár ez lehet csak híresztelés is: a Centrál-csoport lépne Matyi helyébe.

A kultúrpolitikus szerint egy új szereplő azért kellene, mert így a szektorban egy-két szereplő járna csak jól, a többiek, vagyis lényegében maga a szakma veszítene. Ez az egy-két szereplő kétségkívül a két megmaradt kiskereskedelmi lánc lenne, vagyis a Líra és a Libri. A két vállalat felosztaná a Matyi-piacot, és mint két nagy szereplő kényelmesen uralná a szektort. Ez kétséget kizáróan koncentrálná a piacot, s meglehetősen nehézzé tenné, hogy a kisebb kiadók labdába rúgjanak – egyszerűen adott példányszám alatt nem volna értelme vesződni a kiadványokkal. Ez – s ettől már az Alexandra-hálózat első megingásakor is tartottak a kiadók – jelentősen szűkítené különösen a rétegirodalmak lehetőségeit.



Szét kell választani

Az L. Simon által említett másik rendezendő kérdés a szakmai képviseletek ügye. Szerinte – s ezzel a véleményével messze nincs egyedül – nem túl szerencsés, hogy a könyvszakma érdekképviseletében egyaránt jelen vannak a kiadók és a kereskedők is. Egy kereskedő mindig jóval nagyobb erejű és súlyú lesz, mint egy kiadó, így ha ugyanazon érdekképviseleti szervben nyilvánul meg mindkettő, akkor a végeredmény mindig a kereskedőknek fog kedvezni.

Ráadásul ha ugyanazon kézben van kiadó és kereskedő cég is, a kereskedői háttérrel támogatott kiadó sokkal erősebb lesz, mint a független konkurens. Így a Matyi Dezsőék tulajdonolta Európa Könyvkiadó vagy akár a Libri kiadója. Könnyű belátni, hogy a kereskedők saját hálózatukban a saját kiadású könyveiket előnyben részesítik, jobb helyre teszik, mint a független kiadók könyveit. Ez azonban felborítja a versenyt.

Ezek a problémák évek óta ismertek és nyilvánvalóak a szakmában, az más kérdés, hogy a megoldást mi hozhatja meg. Kérdés, hogy egy Állami Könyvkereskedő Zrt. vagy egy államilag támogatott kereskedőlánc mennyiben lesz képes és kész arra, hogy egészséges piaci egyensúlyt teremtsen. A piaci szereplők egyelőre ismerkednek L. Simon bejegyzésével.