Ki kapja vissza a krími aranykincseket?

Fotó: Europress/AFP/Astakhov Dmitry / Europress/AFP/Astakhov Dmitry

-

Komoly dilemmája van egy amszterdami múzeumnak: nem tudja, kinek adja vissza azokat az aranykincseket, amelyeket egy Krímet bemutató kiállításra kapott kölcsön. Kinek a tulajdonában vannak a tárgyak? Az ukránokat, vagy az oroszokat illetik?


Egy nappal a Seuso-kincsek Magyarországra kerülése után egy másik ország aranykincsei okoznak fejtörést. Míg Orbán Viktor miniszterelnök Rejtő Jenő-i kalandokat felülmúlónak nevezte a Seuso-kincsek hazahozatalát, addig egy amszterdami múzeum egészen más dilemmával járó, de jogos kérdéssel találta magát szemben. A problémával az Amszterdami Egyetem által fenntartott Allard Pierson régészeti múzeum szembesült. Az intézmény „A Krím – a Fekete-tenger aranya és titkai” címmel rendezett kiállítást a félsziget történelméről, s ehhez kért kölcsön tárgyakat öt ukrajnai - köztük négy krími - múzeumtól. A kiállításon szereplő tárgyak többsége drágakő berakású aranyékszer: az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, valamint fegyver. Értékes, az i. e. 6. és 2. század közötti időszakból származó, a Fekete-tenger partján talált tárgyegyüttesről van szó. Az amszterdami múzeum most nem tudja eldönteni, kinek szolgáltassa vissza a tárlat bezárása után az aranykincseket, az ukránoknak vagy az oroszoknak. A kölcsönzésről szóló szerződést ugyanis még Krím Oroszországhoz csatolása előtt írta alá a holland intézmény. „Kinek a tulajdonában vannak most ezek a tárgyak? Nagyon bonyolult jogi kérdésről van szó” – hangoztatta az Amszterdami Egyetem szóvivője. A múzeum kikéri a hágai külügyminisztérium véleményét is. Az NBC a szóvivőt idézve azt írja, a kiállítás eredetileg május 18-ig tartott volna, de augusztusig meghosszabbítják; az aranykincsek addig Hollandiában maradnak. Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország azt követeli, hogy a kincseket egyenesen a szentpétervári Ermitázs Múzeumba szállítsák. Az amszterdami múzeum kapcsolatban áll az ukránokkal és az oroszokkal. A helyzetet bonyolítja, hogy Hollandia – az Egyesült Államok többi nyugati szövetségeséhez hasonlóan – nem ismeri el a Krím Oroszországhoz csatolását. Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-án írta alá a Krímet Oroszországhoz csatoló szerződést, amely azonnal hatályba lépett.