Két pápát avattak szentté a Vatikánban – szponzorok nélkül ez se megy

Fotó: AFP / Gabriel Bouys

-

Hogyan jutott el a két korábbi pápa, XXIII. János és II. János Pál a szentté avatásig? Mennyire ritka ez pápák esetében? Mivel jár, ha valaki szent? És miért kellenek szponzorok a szentté avatáshoz?


Ma avatták szentté a két korábbi pápát,  XXIII. Jánost és II. János Pált. Az eseményre zarándokok ezrei érkeztek Rómába (köztük Orbán Viktor). A tömeg reggel kilencre már teljesen megtöltötte a Szent Péter teret és a Vatikán környékét.


II. János Pál pápa és XXIII. János sorrendben már a 81. és 82. pápa, akit szentté avatnak. I. Ferenc, a jelenlegi katolikus egyházfő a 266. a római egyház első emberei között, így Jézus földi helytartóinak kicsivel több mint a harmadát előbb-­utóbb szentté avatták. II. János Pál pápa 2005. április 2-án hunyt el II. János Pál pápa 2005. április 2-án hunyt el Azt nem tudjuk pontosan, hogy a szentek közül hány volt pápa, ugyanis a szentekről nincs pontos lista. A kereszténység korai szakaszában a vértanúk és hitvallók sírjánál tartottak a hívők szentmiséket, belőlük kerültek ki az első helyi szinten tisztelt szentek. Nagyjából ezer év után annyi ilyen lokális szent volt, hogy az akkori pápák jobbnak látták, ha a szentté avatáshoz (szakszóval a kanonizáláshoz) szükségessé teszik a saját hozzájárulásukat. Még hatszáz évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy az egész szentté avatási folyamatot centralizálják, és még inkább a pápa legyen a legfőbb döntőbíró. Ettől azonban nem csökkent automatikusan a szentté avatottak száma. Mára már ott tartunk, hogy a 2005-­ben kiadott utolsó római martirológium, a szentek jegyzéke, amelyet a római katolikus egyház ad ki, 7000 nevet sorol fel, igaz, ez nemcsak a szentek, hanem a boldogok névsorát is tartalmazza. Az elmúlt kétezer évre tekintve ez azt jelentené, hogy 3­4 embert kanonizálnak évente. I. Ferenc pápa az utóbbi egy évben nyolc szentté avatást celebrált, ám ez nem nyolc szentet jelent, hiszen az egyik eljárásban 813, a török hódítók által a XV. században lemészárolt otrantói mártírt avatott szentté. 150 bíboros, 1500 püspök és a világ minden tájáról érkezett 6000 pap koncelebrált 150 bíboros, 1500 püspök és a világ minden tájáról érkezett 6000 pap koncelebrált

A szentté avatás folyamata

A kanonizáció folyamatát legutóbb éppen a most szentté avatandó II. János Pál pápa határozta meg. A szabályzat rendkívül részletes, az alábbi összefoglaló csak vázlatosan írja le. 1. A szentté avatást bárki, akár magánember vagy cég is kezdeményezheti annál a püspöknél, akinek az egyházmegyéjében meghalt a jelölt. A püspök ezután összegyűjti a jelölt életéről vagy vértanúságáról szóló dokumentumokat, történészi és teológiai szakvéleményeket, illetve tanúvallomásokat. Utóbbit csak akkor, ha a közelmúltban élt. Akár több tucat tanú is kitölthet egy akár száz kérdésből álló kérdőívet. A kanonizációnak ebben a fázisában tevékenykedett korábban az ördög ügyvédje (advocatus diaboli), aki a jelölt szentté avatása ellen érvelt. Az ördög ügyvédjeit azóta lecserélték a sokkal unalmasabb nevű ügyészekre (promotor iustitiae), akiknek feladata kiegészül az eljárás folyamatának törvényes felügyeletével. Ha mindez megvan, továbbítják a kérelmet a Vatikánhoz. 2. A Vatikánban egy úgynevezett posztulátor veszi át az ügyet. Először is készít a több ezer oldalas, a püspök által előkészített anyagból egy rövidített, ötszáz oldalas összefoglalót, majd további lépések után a dokumentáció egy hét bíborosból álló bizottsághoz kerül, amely eldönti, ténylegesen elég erényes életet élt-e, vagy valóban vértanúságot szenvedett-e a jelölt. Ha a testület igenlő választ ad, és utána a pápa is, a jelölt a tiszteletreméltó címet kapja meg. 3. Ezután lehet szó arról, hogy a most már tiszteletreméltó boldoggá váljon. Ebben a lépcsőben vizssgálják ki a csodát, amelyet tett. Ha vértanú volt, vagyis életét áldozta a hitéért, akkor csak ezt kell bizonyítani, csoda nem szükséges. Viszont, ha hitvalló volt — akinek próbatétele hitében nem járt halállal —, akkor legalább egy csodának fűződnie kell a nevéhez. Szigorúan csak egy csodával foglalkoznak a döntéskor, ha több is volt, ezek közül ki kell választani egyet. A csodák 99 százalékban gyógyulásról szólnak. Csoda az, ha az esemény nem lenne lehetséges tudományosan vagy a tapasztalataink alapján. Ezt az eljárásban szakértők, teológusok és orvosok is vizsgálják. Ha csodaként értékelik, és ezt a hét bíboros, majd a pápa is elfogadja, jöhet a boldoggá avatás. 4. Szentté avatáshoz már csak az kell, hogy a már boldoggá avatott közbenjárásával ismét csoda történjen. Ekkor a fentebb már leírt folyamat vatikáni részét újra lefolytatják, és csak ezután válhat szentté. Tapssal köszöntötték a tavaly lemondott XVI. Benedeket Tapssal köszöntötték a tavaly lemondott XVI. Benedeket

Mivel „több” a szent a boldognál?

A boldogok és a szentek között az a különbség, hogy a boldoggá avatással az egyház megengedi az érintett személy liturgikus tiszteletét az adott egyházközösségnek, amelynek területén mindezt kezdeményezték, míg a szentek tiszteletét a pápa kötelezővé teszi az egész katolikus egyházon belül.

II. János Pálé speciális eset

II. János Pálhoz több csodát is kötnek. Boldoggá avatása egy dél-franciaországi esetnek köszönhető. Egy Parkinson-kóros apáca – ebben a betegségben szenvedett a pápa is – imádsága meghallgatásra talált, és a nővér az egyházfő halála után meggyógyult. II. János Pál szentté avatásához pedig az a csoda kellett, hogy egy agyérkatasztrófával sújtott Costa Rica-i nő meggyógyuljon, miután megnézte a volt pápa boldoggá avatásának tévéközvetítését. II. János Pál pápa esete annyiban különbözik az általánostól, hogy alapesetben a szentté avatás kezdeményezésétől el kell telnie öt évnek, kivéve akkor, ha ez alól a pápa – esetében egykori kiemelt beosztottja, majd utódja, XVI. Benedek – felmentést ad. Így történhetett meg az, hogy a lengyel pápát már kilenc évvel a halála után szentté avatják. Ferenc pápa szerint a most szentté avatott pápák bátor emberek voltak Ferenc pápa szerint a most szentté avatott pápák bátor emberek voltak

Magyar szentek

Magyar szent pápa még nem volt, köszönhetően annak, hogy magyar pápa sem volt eddig. Erdő Péter bíboros felmerült mint lehetséges utód XVI. Benedek lemondása után, de nála talán még közelebb volt a megválasztáshoz 1513-­ban Bakócz Tamás esztergomi érsek. Ekkor végül nem ő, hanem riválisa, egy Medici, X. Leó lett a pápa. Magyar szentek viszont vannak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapja 26 magyar vagy Magyarországhoz kötődő szentet sorol fel. A közismert Árpád­-háziakon (Erzsébet, Margit, István, Imre, László) kívül találhatunk — többek között — kevésbé híres Árpád-­háziakat (Piroska, Kinga), valamint olyan különlegesen hangzó nevűeket, mint Zoerard­ András, Beszteréd, Beneta vagy Bőd.


A szentek „szponzorai”

Természetesen nem a szenteknek van szükségük szponzorra, hanem a szentté avatási szertartás nőtt akkora tömegeseménnyé, amelynek megtartása túlnő az egyház anyagi keretein. Így a koncertekhez vagy sporteseményekhez hasonlóan ennek a gigarendezvénynek (millió zarándokot vártak) is vannak szponzorai. A támogatók között találjuk a Superbike főszponzorát, az Eni­t, a foci Bajnokok Ligáját támogató UniCreditet (a mecénások között egyébként is feltűnően sok a bank) vagy a Benettont, és ez esetben minden bizonnyal nem arról van szó, hogy a cég a miseruhát szolgáltatja. Megörökítették az utókornak Megörökítették az utókornak