Két év után még mindig nem tudni, miért azok nyerték a földeket, akik

Fotó: AFP / JEAN-FRANCOIS MONIER / AFP / JEAN-FRANCOIS MONIER

-

Felkerült a Párbeszéd Magyarországért (PM) honlapjára 55, még 2012 márciusa előtt elbírált földbérleti pályázat bírálati lapja. Ezek jórészt alátámasztják az Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár jelentéseiben megfogalmazott aggályokat, de azt nem érteni, hogy a Nemzeti Földalap miért titkolta ezeket, mert ha valaki azt hiszi, most megtudja, miért nyertek a győztesek, nagyot fog csalódni!


Két év pereskedés után csaknem kétszáz állami földpályázat értékelési lapjait kapta meg Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusa, és ezek közül eddig 55 került fel beszkennelve a PM honlapjára. A dokumentumokban szerepel a nyertes pályázó – eddig is ismert neve –, a pályázatok száma, a bírálóbizottság összetétele és az egyes pályázatokra a bírálóbizottság által adott pontok száma összesítve és részleteiben is. Maguk a pályázatok a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján érhetők el. A dokumentumok a 2012. március 23-ig elbírált pályázatok adatait tartalmazzák, ezek azok, amelyeknek az eredményeit jelentéseiben korábban részletesen feldolgozta Ángyán József egyetemi tanár, volt vidékfejlesztési államtitkár. Ángyán már az első jelentésében is jelezte, hogy egyebek között a „gazdálkodási terv szakmai és gazdasági megalapozottsága” értékelési szempont aggályos, mivel a „címében hosszú, de tartalmában teljességgel meghatározatlan bírálati szempontra önmagában 150! pont, vagyis az összes pontszám mintegy 40! %-a adható”.

„Egyebek mellett ez az a szubjektív bírálati elem, amely mindent fölülírhat, az összes többi szempontot elfedheti”
– állt a jelentésben. A Szabó Rebeka által közzétett dokumentumokból valóban látható, hogy erre a szempontra 1-től 7 pontig kaphattak a pályázók, és hogy a súlya mekkora volt, azt jól jelzi, hogy a kapott pontszám 15-el szorzódott. Vagyis a súlyozás miatt ez többet nyomott a latban, mint az, hogy valaki fenntartható gazdálkodást folytatna-e, hogy mit kezdene az elnyert földdel, hogy mekkora a tapasztalata vagy hogy mennyire fejlesztené-bővítené például a foglalkoztatást. A maximális 7 pont 105 pontot ért, azaz már 1 pont különbség is elég lehetett a győzelemhez. A bíráló lapok szerint nem is egy példa van arra, hogy az itt kapott egy-két pont döntött az elsőségről. Sőt, előfordult, hogy összesen 5 pont különbség van a győztes és a második helyezett között. A terv megalapozottságára 6 és 5 pontot kaptak, azaz az összes többi szempontot figyelembe véve a második nyert volna – így azonban ez az egyetlen, amúgy 15-öt érő pont döntött.

Mit lehetett tudni korábban?

Hogy néhány szűk, többnyire a Fideszhez köthető politikai kapcsolatokkal rendelkező érdekeltség nyerte 2012 elején a földek többségét. Az akkori pályázatokról, a győztesekről és a bírálatokról a nyilvánosság Ángyán József volt fideszes képviselő és földművelésügyi államtitkár jelentéseiből jutott érdemi információhoz. Ángyán, aki éppen a földbérleti pályázatok miatt mondott le, öt jelentésben részletesen feldolgozta az NFA által közzétett adatokat. A Fejér megyével foglalkozó első jelentés 2012 áprilisában, az utolsó, valamennyi megye adatait tartalmazó összefoglaló 2013 decemberében jelent meg a kielegyenafold honlapon, ahol jelenleg is elolvasható. Jelentéseiben Ángyán részletesen elemzi a bérbeadás körüli anomáliákat, és összesíti a győztesekre vonatkozó adatokat. A professzor az NFA által – mint jelentésében írja: „áttekinthetetlenül” – közzétett eredményeket dolgozta fel és elemezte, ezenkívül felhasználta a kapcsolati viszonyokat is jelző információkat. Az „áttekinthetetlen” minősítést az indokolja, hogy az NFA eddig csak a pályázati kiírásokat – bennük néhány alapadattal: földterület nagysága, értéke, évente fizetendő bérleti díj –, a nyertes pályázatokkal beadott nyilatkozatokat, illetve az eredményeket hozta nyilvánosságra. A pályázatokat 2011 végén bontották fel, 2012 elején értékelték, Szabó Rebeka pedig 2012 tavaszán kérte ki a most közzétett dokumentumokat. Két év pereskedés után a Kúria döntötte el végleg, hogy az adatok nyilvánosak, korábban ugyanis az NFA úgy vélte, hogy megismerhetőségük személyiségi jogokat sértene. A közzétett bírálati lapok annyi többletet jelentenek az Ángyán-jelentésekhez képest, hogy megtudható belőlük a pályázók pontos száma, és látható, hogy mennyi pontot kaptak az egyes szempontokra.

És amit továbbra sem tudunk:

  • Nem hozták nyilvánosságra a pályázatok szövegét, így éppen az nem tudható, hogy ki mivel támasztotta alá a terveit.
  • A bírálati lapokon vagy azok mellett nincs szöveges értékelés vagy a kiosztott pontokhoz indoklás. Csak összehasonlításképpen: az uniós pályázatok értékelésénél minden ponthoz szöveges indoklás is tartozik, amely rendre visszautal a pályázatra.


Földbérleti pályázatok anno 2011

2010 őszén derült ki, hogy 65 ezer hektár állami kezelésben lévő földterületen a földbérleti szerződéseket meg kell újítani. Az akkor érvényes vidékstratégia a földet a helyben lakó gazdálkodó családoknak, a fiataloknak és a gyermeket vállaló fiatal házaspároknak akarta juttatni, és központi szerepet kaptak volna a nagybirtokokhoz képest a családi gazdaságok. Ez már a pályázatoknál sem így alakult, majd a tavaly elfogadott földtörvény sem teljesen ennek szellemében íródott. Érvek és ellenérvek a nagybirtok és a családi gazdaság mellett és ellen is bőven vannak, ugyanakkor tény, hogy Európa nagy részén az átlagos birtoknagyság 50 hektár alatt van, 20 hektár körüli. A földbérleti pályázatokat – bár a kialakított bírálati rendszert és szempontokat politikai és szakmai viták egyaránt övezték – a tervekhez képest egy év késéssel, 2011 őszén lehetett kiírni. Addig is a „hasznosításra irányuló megbízási szerződés” keretében, nyílt pályáztatás útján bérbe adták a földeket többnyire az azokat addig is használó társaságoknak. Az első meglepetés az volt, hogy az NFA az általa közszemlére tett 65 ezer hektár helyett csak 34 ezer hektárt hirdetett meg, a második pedig az, hogy többnyire a helyi gazdálkodók előtt jól körülírható érdekkörök, nagyvállalkozók nyertek, és a helyben lakók sem feltétlenül gazdálkodtak korábban. Összességében a meghirdetett földek körülbelül 80 százaléka egy szűk érdekcsoporthoz került. A meg nem hirdetett területek zömét pedig ideiglenesen bérbe adták. Később – hogy pontosan mi a valóság, az most sem tudható – állítólag folyt egy NFA-vizsgálat, és készült egy a visszaélések lehetőségét elismerő jelentés. Ezt azonban a földművelésügyi tárca vezetése utólag cáfolta, a nyilvánosságra került szöveget „különvéleménynek” minősítette. 2013 májusában a kormány arról döntött, hogy meghirdeti a „Földet a gazdáknak!” programot. Ez a program azt a 250 ezer hektár állami földet érintette, ahol a bérleti szerződés 2017. március 31-éig jár le. A program idén év elejére lezárult, körülbelül 6000 gazda nyert a pályázatokon. Ezeknek a pályázatoknak az összegző értékelését nem tartalmazzák az Ángyán-jelentések.