Később dönt a bíróság a kilakoltatott hajléktalanokról

Fotó: Facebook/A Város Mindenkié / Facebook/A Város Mindenkié

Csak február végén dönt a bíróság arról, hogy a Zuglóban kitelepített kunyhólakók kaphatnak-e kártérítést és az önkormányzat vétett-e az egyenlő bánásmód ellen.


A hajléktalanok és a zuglói kerületvezetés egy-egy tanújának meghallgatása után a Fővárosi Törvényszék elhalasztotta az ítéletet annak a hat hajléktalannak az ügyében, akiket még 2011 októberében lakoltattak ki az Egressy út és a Francia út kereszteződésénél lévő MÁV telepről. A Város Mindenkié (AVM) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) által képviselt hontalanok bizakodva várják a február 24-ére elnapolt ítélethozatalt. A két segélyszervezet szerint a kitelepítéssel sérült a hajléktalanok emberi méltóságához és az egyenlő bánásmódhoz való joga. Az ítélet szerintük precedens értékű lehet, mert abból „tisztán látszódni fog, hogy a jog szemében a hajléktalanok is teljes értékű tagjai a társadalomnak”. A tárgyaláson a hajléktalan felperesek többször is belekiabáltak az önkormányzatot képviselő ügyvéd beszédébe, emiatt a bírónőnek többször is fegyelmeznie kellett őket. A kunyhólakók tanúját nem értesítették a bontásról, arról csak véletlenül szerzett tudomást, pedig ott bejelentett épülete volt és a területet a MÁV-tól bérelte. Az önkormányzat tanúja, egy korábbi helyi rendőrségi vezető azt mondta, hogy több bejelentés is érkezett a telep miatt, mert ott szemetet halmoztak fel, de kóbor kutyákra is panaszkodtak a helyiek. A rendőrség azonban végül csak a polgármester értesítése után vonult ki.


„Itt háztartásokat vezettek”

A 2011-es kilakoltatáskor sokan már hat-nyolc éve éltek saját építésű kunyhóikban a zuglói Francia út és Egressy út kereszteződésénél lévő MÁV-területen - idézte fel az előzményeket a VS.hu-nak az AVM egyik munkatársa. A jogvédők azért is perelték be a zuglói önkormányzatot a kilakoltatások után, mert úgy látták, hogy a kitelepítéssel sérültek a hajléktalanok jogai az emberi méltósághoz és az egyenlő bánásmódhoz. Összesen hatmillió forint vagyoni és nem vagyoni kárra perelték a kerületi vezetést. A kilakoltatások után a kunyhólakók közül néhányan hajléktalanszállókra mentek, mások viszont nem szerettek volna melegedőbe menni. Hárman meghaltak - tudtuk meg az egyik felperestől a tárgyaláson. A jogvédők szerint nem csak a kilakoltatottak jogai sérültek, hanem az önkormányzat sem járhatott volna el a területen a MÁV-val fennálló szerződése alapján. Azt is kifogásolják, hogy pont a tél beállta előtt üldözték el az embereket, és ezzel az életüket veszélyeztették.

Zuglói önkormányzat: jogszerűen jártunk el

Az önkormányzat állította, hogy jogszerűen járt el, megfelelően tájékoztatta a telep lakóit, hagyott időt holmijuk elvitelére és az elköltözésre. Emellett azzal is érveltek, hogy a környéken lakó állampolgárok élete és a közbiztonság is veszélyben volt a kunyhótelep lakói miatt. A telep régóta problémát okozott a hatóságnak, sűrűbben kellett arra járőrt küldenie. A bontásra két-három rendőrautó is kiment, ami megszokott, hiszen előfordulhatnak atrocitások. A kerület szerint közegészségügyi kockázat is fennállt, mert a kunyhótulajdonosok között akadt TBC-s beteg is. Ezt a hajléktalanokat képviselő ügyvéd és ők maguk is határozottan cáfolták. Az önkormányzat azzal is érvelt, hogy ahol a bódék álltak, az egy vasúti biztonsági terület, ezért maguk a hajléktalanok is veszélyben voltak.

Az ügy első tárgyalása még 2012. október 11-én volt, azután 2013. február 19-én, május 30-én és október 24-én tartottak tárgyalást. Utóbbi volt az utolsó ülés; akkor eldőlt, hogy február 24-én ítéletet kell hirdetni. A hajléktalanok és segítőik egyaránt úgy készültek, hogy számukra kedvezőtlen ítélet esetén fellebbeznek. - -