Keleti államokkal tárgyal az EU

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

-

Csúcstalálkozót tartanak az európai uniós és az úgynevezett keleti partnerségi országok állam- és kormányfő pénteken Brüsszelben, az ülésen áttekintik az eddigi eredményeket, és megvizsgálják az együttműködés további erősítésének lehetőségeit.


Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az elsődleges cél a gazdasági kötelékek, a közlekedési és az energetikai összeköttetés erősítése, illetve az állampolgári kapcsolatok javítása Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával, de fontos az is, hogy a partnerországokban fokozzák a korrupció elleni harcot és megszilárdítsák a jogállamiságot.

Szakemberek rámutattak, hogy az ülés napirendjén sem Oroszország, sem a kelet-ukrajnai helyzet nem szerepel, sajtóhírek szerint ezekről az elfogadásra váró zárónyilatkozat tervezetében sincs szó. A tervezet szerint a zárónyilatkozatban mindössze annyi fog szerepelni, hogy "fokozni kell az erőfeszítéseket a kelet-európai térségben zajló konfliktusok békés rendezése érdekében", ami jóval enyhébb, mint a legutóbbi tanácskozáson elfogadott szöveg nyelvezete.

Bennfentes források szerint Ukrajna és Moldova azt szerette volna, ha a zárónyilatkozatban valamilyen formában kitérnek arra, hogy az európai integráció kapuja nyitva áll előttük a jövőben. A nyilatkozatban azonban várhatóan csak azt említik meg, hogy az EU "elismeri" Ukrajna, Moldova és Grúzia "európai törekvését és európai választását", és uniós tisztségviselők szerint még erről is nehezen jutottak kompromisszumra az uniós országok.

A tervezetbe ugyanakkor magyar javaslatra, az ukrán oktatási törvényre célozva belefoglaltak egy olyan szövegrészt, miszerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén.