Kedden kezdődik a 92 éves Biszku Béla büntetőpere

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt / MTI/Szigetváry Zsolt

-

Életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat Biszku Béla, a Kádár-rendszer egykori belügyminisztere, aki a vád szerint maga is adott ki parancsot a rendszerellenes polgárok megölésére.


Biszku Béla tagja volt az Ideiglenes Intézőbizottságnak, az 1956-os forradalom után megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) irányító és döntéshozó testületének. A bizottság hozta létre a Kádár János irányította párt- és államvezetés elhatározásával a karhatalmat, a forradalmat megtorló, a polgári lakosság ellen tüzet nyitó fegyveres csoportot. A karhatalomra egyébként azért volt „szükség”, mert a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbantásával fenyegették az amúgy is kevésbé népszerű Kádár kormányát, így kellett egy szerv, amely leszámol a polgári demonstrációkkal. A karhatalom vezető testülete a Katonai Tanács volt, amely többször adott parancsot a fegyveres csoportoknak, hogy sortüzekkel végezzenek a polgári lakosság egyes tagjaival. Ilyen szándékos emberölésre került sor az 1956 decemberében a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen, amelyben hárman vesztették életüket, a salgótarjáni megyei rendőr-főkapitányság előtt leadott sortűzben pedig 46 polgár vesztette életét. A vád szerint az emberölésekre többek között a most 92 éves Biszku Béla is adott utasítást. A vád továbbá tartalmazza azt is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásáron három akadémiai kutatót, akik részt vettek a forradalomban, letartóztattak, majd órákon át súlyosan bántalmaztak. A hivatalos megfogalmazás szerint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott, súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolják Biszkut, aki akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat.    


Biszku Béla nem tartja magát bűnösnek

Az ügyészség Biszku ellen még októberben emelt vádat. A vádiratban szerepelnek a 2012-ben Biszku lakásán lefoglalt, engedély nélkül tartott lőszerek, és a vádlott 2010-es nyilatkozata is, amelyet a volt párttag a Duna Tv Közbeszéd című műsorában tett. Akkor Biszku Béla a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelennek tüntette fel. Akkor az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását szankcionáló büntető törvénykönyv nem alkotmányellenes, hanem szükséges és arányos módon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Biszku Béla, aki  az eljárás során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának, majd Politikai Bizottságának tagja volt, 1957 és 1961 között belügyminiszter. A rendszerváltás után több mint két évtizeddel, 2012 őszén jelen eljárásban vették őrizetbe, majd lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság; Biszku jelenleg szabadlábon van. Az év elején nyilvánossá vált azoknak az egykori állampárti vezetőknek a neve, akiktől egy 2012-es törvénymódosítás nyomán megvonták a kommunista kitüntetésük miatt még a rendszerváltást követően is járó nyugdíj-kiegészítést; köztük van Biszku Béla is.