Kedden eldőlhet a devizahitelesek ügye

Fotó: MTI/Máthé Zoltán / MTI/Máthé Zoltán

-

A Kúria kedden dönt a Kásler kontra OTP perben. A devizahitel-szerződést a benne előírt árfolyamrés és a kezelési költség miatt támadták.


Kásler Árpád, aki időközben a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetőjeként lett ismert, feleségével még 2008-ban vett fel devizaalapú jelzáloghitelt. A kölcsönszerződésben szerepelt az a kikötés, hogy a kölcsönt a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon, svájci frankban kell törleszteniük, azonban az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni. A Kásler házaspár szerint ez a szerződési kikötés tisztességtelen, ezért mentek perre a bankkal. Azt is támadják, hogy a szerződésben a kezelési költséget devizában határozták meg. A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította, és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal. Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára. Ez részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti részt, de helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, mert az banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, és a tisztességtelen kikötés körében nem vizsgálható. A tábla tisztességtelennek találta, hogy a vételi és eladási árfolyamot használják a törlesztőrészletek kiszámolására. Az ítélőszék felhívta a figyelmet arra, hogy a bank devizaalapú kölcsön során semmilyen formában sem ad devizát az adósnak, és nem is devizában várják a törlesztést. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, olyan szolgáltatásért fizet, amelyet igénybe sem vesz. Ezért kell egyneműsíteni a folyósítást és a törlesztést a másodfokú bíróság szerint, amely visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő törlesztéskor is. A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. Az OTP szerint a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja akkor, ha a szerződés világos és érthető. Továbbá a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része. A Kúria 2013 januárjában az Európai Unió Bíróságához fordult, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. A luxembourgi székhelyű uniós bíróság viszont visszatolta a döntést a Kúriának. Az eljárásban azt kell eldönteni, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, és ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet. Sajtóhírek szerint a Kásler-ügy eldöntése után a Kúria átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét. Ebben a két kérdésben kiegészítheti a devizahitelekről tavaly decemberben meghozott jogegységi határozatát. A Kúria tavaly decemberi jogegységi döntésében többek között kimondta, hogy a devizahitel önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, az árfolyamváltozás következményei, előnyei és hátrányai az adósnál jelentkeznek. A devizahitel-szerződés egészének érvénytelenségéhez vezető okokat számba véve a kúriai határozat részletesen foglalkozott azzal, hogy önmagában a devizahiteles szerződés miért nem jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző, uzsorás, lehetetlen szolgáltatásra irányuló, valamint színlelt.