Kartell a végtörlesztés ellen: perelnek a bankok a milliárdjaikért

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt / MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Egy híján mindegyik bank kérte a Gazdasági Versenyhivatal határozatának felülvizsgálatát, mert a pénzintézetek szerint csak a kockázatkezelőik reggeliztek. Egy híján ugyanakkor mindegyik bank befizette a bírságot, így az állami költségvetés több mint 9 milliárd forinttal gyarapodott. Kérdés, hogy egy esetleges újabb végtörlesztés esetén miként viselkednének a pénzintézetek.


A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon folyik a per annak eldöntésére, hogy a bankok 2011 szeptemberében összehangoltan emelték-e azoknak a hiteleknek a kamatát, amelyeknek a segítségével ügyfeleik élhettek volna devizahiteleik végtörlesztésével. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akkor úgy találta, hogy 11 pénzintézet nagyjából azonos időpontban hirtelen 0,5-2 százalékponttal növelte a lakossági jelzáloghitelek kamatát. a kartellezésért 9,5 milliárd forint bírságot szabott ki, amelyet a Raiffeisen kivételével mindegyik bank befizetett, viszont az UCB Ingatlanhitel Zrt.-vel mindegyikük bírósági felülvizsgálatot kért - közölte a VS.hu kérdésére a GVH. (A Raiffeisen végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet nyújtott be, ezért nem fizette be a bírságot.) birsag 2011 ősze volt az az időszak, amikor a devizahitelesek kedvezményes, rögzített árfolyamon egyösszegben megszabadulhattak tartozásuktól, ami sokaknak még akkor is megérte, ha újabb, forint alapú hitelet vesznek fel hozzá. A bankoknak viszont egyáltlán nem érte meg, és ezt nem is rejtették véka alá. A GVH azonban úgy ítélte meg, hogy a veszteségek elkerülése végett a bankok nemcsak piaci eszközöket vetettek be, hanem a versenyt kizáró kartellbe tömörültek, vagyis egyeztettek arról, hogy megnehezítik az ügyfelek dolgát a végtörlesztést segítő hitelek drágításával. forinthitelek-kamata Egy tanácsadócég javaslatára a pénzintézetek 2011-ben már előzőleg elindítottak egy egyeztetési folyamatot, a banki kockázatkezelők reggelijét. A Versenyhivatal lecsapott a résztvevők e-mailjeire is, amelyekben ilyesmiket talált: “Abban mindenki egyetértett, hogy a hitelek tömeges kiváltása a teljes szektorra nézve hátrányos lenne, így próbáljuk ennek intenzitását minél alacsonyabban tartani.” A hatóság ezek alapján bírságolta meg a pénzintézeteket, ám az ő megítélésük szerint ezek a megbeszélések nem a legfelső szintű vezetők egyezségéről szólt, hanem csupán arról, hogy a banki kockázatkezelők egyöntetűen veszélyesnek ítélték a kormány politikájának a következményeit a bankok biztonságos működése szempontjából, és a szakemberek csak ezeket a tapasztalataikat vitatták meg. Ezzel együtt 2011 és 2012 fordulóján mintegy 170 ezer lakossági devizahitelt törlesztettek 1355 milliárd forint értékben. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint ez 370 milliárd forint veszteséget okozott a pénzintézeteknek, viszont a devizaalapú lakossági jelzáloghitel-állomány csaknem negyedével csökkent. Ez a bedőléssel fenyegető hitelek állományát is mérsékelte, bár a lehetőséggel értelemszerűen elsősorban a módosabbak élhettek, ők tudtak előkapni több millió forintot az adósság eltüntetésére. A 2011 őszén gyanúsan megdráguló hitelek miatt az érintettek elvileg polgári perre mehetnének a bankok ellen, ha a bíróság a GVH-nak ad igazat. A nyerési esélyek azonban meglehetősen alacsonyak. Azt kellene ugyanis bizonyítaniuk, hogy azért nem vettek fel hitelt, mert túl magas volt a kartellben megemelt kamat, vagy ha felvették a drágább hitelt, akkor azt kellene igazolniuk, hogy a bank alacsonyabb kamattal is hajlandó lett volna kölcsönözni számukra. Az igazi tét inkább az, hogy ha az idén tavasszal hozott alkotmánybírósági döntés után az új parlament végre lép valamit, akkor a bankok miként reagálnak arra. A kormányzat részéről ugyanis azt sugalmazták, hogy ismét megnyitják a végtörlesztés lehetőségét, így kérdés, hogy az ahhoz szükséges forintalapú jelzáloghitelek kamata miként alakul.