Kamala és Malala: képzelt és valódi muszlim szuperhősök

Fotó: Fotó: Marvel / Béla Fotós

A Marvel képregénykiadó februárban megjelenő Ms. Marvel sorozatának vezetőkaraktere Kamala Khan, a 16 éves pakisztáni diák Jersey Cityből.


Nem a világot elpusztítani kívánó gonosznak, de nem is egy közeli rokon halálának köszönhető, hogy megszületett Kamala - írja a New York Times. Két szerkesztő, Sana Amanat és Steve Wacker kezdett beszélgetni arról, hogy muszlimként milyen tapasztalatai voltak gyerekként Amanatnak Amerikában. Wacker „végtelenül viccesnek tartotta” kollégája történeteit. A két szerkesztő arra jutott, nem csak a női szuperhősökből van hiány, de a kulturálisan sem igazán különböznek egymástól a legismertebb karakterek. Kamala ötletét az iszlám hitre áttért G. Willow Wilson írónak vezették elő. „Mindig, rizikós, mikor valami ilyesmit csinálsz” - jegyezte meg Wilson. "Olyan a képregényolvasókat igyekszel bevonni, akik korábban más látványt szoktak meg."


Kamala a szőke, kék szemű (most már Captain Marvel néven futó) Carol Denverst követi a Ms. Marvelként szuperhős karriert befutó nők sorában. „Captain Marvel megtestesít mindent, amire Kamala vágyhat: erős, gyönyörű és nem hordozza annak a terhét, hogy más.” Az új szuperhősnek nem elég lekaratéznia az aktuális rossz fiúkat, otthon lesz igazán problémás az élete. Kamala „testvére erősen konzervatív, a mamája egyfolytában attól fél, hogy hozzáér majd egy fiúhoz és terhes lesz, az apja pedig csak azt akarja, hogy orvos legyen” - írta le a karaktert Wilson. Az alakját változtatni képes Kamala Khan először a novemberi Captain Marvel 17-es számában, vezető karakterként pedig a Ms. Marvel harmadik kötetében 2014 februárjában mutatkozik be.


Malala vagy Kamala?

Kamala Khannal ellentétben a szintén 16 éves, pakisztáni diák, Malala Juszufzai nem a képzelet szülötte, bár példás kiállása a tálibokkal szemben, amiért élete veszélyben forgott  hihetetlennek tűnik, mintha legalábbis egy film szereplője lenne. Mégis: alakja annyira valódi, kiállása pedig annyira példamutató, hogy szerdán Brüsszelben át is vette az EU békedíját. Martin Schultz EP-elnök szerdán a brüsszeli ünnepségen azt mondta, a lány millióknak adott reményt – írja a The News International. „Ezt a díjat minden ismeretlen hősnek ajánlom, aki az alapvető emberi jogokért küzd Pakisztánban vagy szerte a világon” – mondta Malala. „Ha milliókat hagyunk hátra, nem lehetünk sikeresek akkor sem, ha rátermettek vagyunk.” Az aktivista arra kérte az EP-t, nézzen a határokon túlra és támogassa az emberi jogoktól megfosztott embereket. Szerinte nem annak alapján lesz szuperhatalom egy ország, hogy mekkora a hadereje. Az számít, hogy mennyire élnek egyenlően a polgárai, milyen műveltek, hány a tehetséges és a képzett ember. Schultz kiemelte, hogy az idei kitüntetett rendkívül fiatalon vált elkötelezetté és komoly személyes bátorságról tett tanúbizonyságot. A gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat Juszufzainak egyhangúan ítélték oda. A díj odaítélését október 10-én jelentették be, amikor még a Nobel-békedíjra is esélyesnek tartották Juszufzait, ám végül a rekordot jelentő, 259 jelölt közül az elismerést ismét egy intézmény, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kapta meg. Malala Juszufzait 11 évesen lett ismert: álnéven indított blogot arról, hogy milyen a tálibok által ellenőrzött Szvát-völgyben élni. Itt a nőknek és a lányoknak megtiltották, hogy iskolába járjanak. Tavaly október 9-én tálib fegyveresek megpróbálták megölni, több lövés is eltalálta. Pakisztánban műtötték meg, majd a Nagy-Britanniában gyógyult fel. Jelenleg Birminghamben él és tanul.


„…Minden, amit tett, az ő bátorságának köszönhető. Amíg nem számoljuk fel az erőszakot, addig persze van rengeteg különleges lány, aki felszólal a nőkért, aki szembeszáll a rendszerrel, de ezután mi történik velük? Fejbe lövik őket. Hogyan segítünk tehát? Azzal, ha a férfiak kiállnak, és azt mondják, a nemi erőszak nem elfogadható, az erőszak nem elfogadható és a nők megalázása sem elfogadható” – mondta Malaláról a VS.hu kérdésére Eve Ensler, A vagina monológok írója. Ensler november 11-én a rendszerváltás utáni első magyar nőkongresszus miatt érkezett Budapestre.