Juncker: Moldova nem lehet Putyiné!

Fotó: AFP / PETER MUHLY / AFP / PETER MUHLY

-

Európának sietve meg kell kötnie a társulási megállapodást Moldovával annak érdekében, hogy az ország a Krím félsziget Moszkva általi annektálása után ne válhasson Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontjává – mondta szombaton Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje.


„Az ukrajnai események után nagyon sürgős, hogy az európai államok gyorsan, a következő néhány hét folyamán megkössék a társulási egyezményt Moldovával” – mondta a politikus a Die Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott, s már előre nyilvánosságra hozott interjúban. Juncker elmondta, szerinte az Európai Uniónak Putyin elé kell vágnia, hogy tudomására hozza, nem teheti meg azt Moldovában, amit megtett a Krím félszigeten.

„Máskülönben Moldova lesz az orosz agresszió következő célpontja.”
A moldovai elnök kedden aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli terület helyzetére. A többségében román gyökerekkel rendelkező moldávok lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszteren túli területen többnyire oroszok és ukránok élnek. A térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban. A Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét állítólag a héten Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz. Az Európai Unió a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, a tervek szerint a társulási megállapodást a két országgal idén fogják aláírni.



A HVG. 2014. március 22-i számában portrét közölt Szergej Akszjonovról, a Krím félsziget miniszterelnökéről. Amellett, hogy kiderül a cikkből, hogy Akszjonov előélete enyhén szólva sem makulátlan, egy érdekes kapcsolatra is fény derült. Akszjonov apja ugyanis, miután a szovjet hadseregben Moldovában szolgált, az 1990-es évek elején hozzájárult a Dnyeszter Menti Köztársaság senki által el nem ismert államiságának kivívásához. Azóta a helyi oroszok szövetségének elnöke, nem csoda hát, hogy a Krímnek és Transznisztriának ugyanazok a céljai. (Szergej Akszjonov [képünkön] egyébként sosem élt huzamosabb ideig Oroszországban, mégis ő kardoskodott a Krím Orosz Föderációhoz csatolása mellett.) - -