Jövendölés az első holland győzelemről Brazíliában

Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND / AFP / EMMANUEL DUNAND

-

A B csoport első meccsének időpontjában szerzőnk éppen könyveket mutatott be a Könyvhét apropóján. És mivel egyszerre két helyen lenni még Szilasi László sem tud, előre írta meg utólagos gondolatait a spanyol-holland meccsről. Önbeteljesítő jóslat.


A mérkőzés drámai súlyát számomra eleve is az adta, hogy ezen a vb-n, ahol a hollandok számára az egyik legfontosabb cél nyilvánvaló módon a közönség rokonszenvének visszanyerése (szurkolójukként is úgy látom, hogy a 2010-es kupán a játék egyes számú, durva gyilkosaiként váltak hírhedté), első mérkőzésük az elmúlt döntő újrajátszása volt. Spanyol-holland. A történelem ismétli önmagát. Pontosabban: ott folytatja, ahol abbahagyta. Elsősorban épp ezért volt rettenetes, hogy Iniesta már a harmadik percben betalált a döbbent Cilessen kapujába. A nagy Andrés már rég nem mai gyerek: mindössze húsz évvel fiatalabb nálam. Lehetett sejteni, hogy az elején akarja megrúgni a magáét. Kongolo kétségtelenül nagyot hibázott a gól előtt, ezzel együtt úgy gondolom, Iniesta akarása volt az elsődleges tényező. Minél hamarabb meg akarta ismételni a négy évvel ezelőtti nagy jelenetét, tudta, hogy ebben senki nem hisz, nem történhet meg újra, ezt gondolják – és neki lett igaza.  



Guzmán, de Jong, Sneijder: voltaképpen meglepő, hogy van Gaal épp az utóbbira ruházta rá Strootman feladatait. Öregnek tűnt a motor ‒ Iniestával legalább is napra egykorúnak. De az építkezés megvalósult. 48. perc. Szerencséjük is volt, nem vonom kétségbe, de nagyon sokat dolgoztak, hogy szerencséjük lehessen, Kuyt spárgázása pedig Cruijff negyven évvel ezelőtti, legszebb napjait idézte fel. Török a töröknek, gól, fütty, félidő: a holland egyenlítés a lehető legjobbkor érkezett. A spanyol gólszerző zokog, a második félidőben Rodríguez játszik helyette. Nem tudom, mit mondott az öltözőben van Gaal, nem tudom, mit mondott del Bosque ‒ a kiszivárgott hírek szerint mindkét mester arra hivatkozott, hogy Németalföld valaha spanyol gyarmat volt. Ebből az állítólagos, kétoldalú posztkolonialitásból kívülről semmi sem látszott: a mérkőzés úgy folytatódott, mintha akkor kezdődött volna el. Azt mondják, lélektanilag az van előnyben, aki egyenlített, de ennek sem volt nyoma, sőt, az első negyedórában az átmeneti személyiségzavarral küzdő Rodríguez kétszer is majdnem betalált. Felőrlésre játszó spanyol tiki-taka, utolsó vérig, egész csapattal védekező hollandok: a félidő közepére úgy tűnt, hogy helyreállt a mérkőzés várható stílusára vonatkozó előzetes papírforma. Itt már több gól nem esik.


Ezt az egész stadionban talán egyedül csak Wesley Sneijder gondolta másként. Robben maga például bizonyosan megelégedett volna a világbajnok elleni idegenbeli döntetlennel. A motor azonban tudta, hogy a csatár sohasem fogja megbocsátani magának a négy éve kihagyott ziccereket. Sneijder megértette, hogy Robben, ellenkező előjellel, de voltaképpen pontosan ugyanabban a helyzetben van, amilyenben Iniesta volt. Ezért aztán, amikor Azpilicueta emlékezetes hibája után eldönthette, hogy melyik oldalra dobja ki a labdát, nem az előnyösebb helyzetben lévő van Persiet választotta. Egy ezredmásodpercnyit tétovázott. Aztán mozdított egyet a bokáján, és jobb külsővel Robben elé tálalt. A többi történelem, két nagy karrier drámai vége, örök életű YouTube-videó, 86. perc.


2014. 06. 13., Arena Fonte Nova, Salvador. Spanyolország ‒ Hollandia: 1-2. Ausztrália legyőzése kötelező gyakorlat, Chilének megálljt parancsol Európa. Hajrá, Hollandia! * [Meg sem próbálom fenntartani a fikciót. Ha valakinek úgy tűnne, én egy másik mérkőzést láttam, megnyugtathatom: nem, egyáltalán nem láttam a mérkőzést. Az a helyzet, hogy a B csoport első meccsének időpontjában én, sajnos, mással leszek (vagyok (voltam)) elfoglalva: a Radnóti Színházban fogom bemutatni (mutatom be (mutattam be)) a Könyvhétre megjelent magvetős könyveket. (Olvasásom sorrendjében: Krusovszky, Horváth László Imre, Bertók, Tóth Kinga, Lángh Júlia, Grecsó, Rakovszky Zsuzsa, KAF, Szabó T. Anna, Fehér Renátó, Kiss Tibor Noé kolléga, Esterházy futballista, Erdős Virág + Szép versek, Körkép ‒ őket ajánljuk Bálint Andrással 1-1 percben, mély feladat, szép kihívás, nagy kaland.) Mivel pedig egyszerre két helyen jelen lenni egyelőre nem tudok, a probléma megoldására azt találtam ki, hogy ebben a kivételes esetben előre megírom utólagos gondolataimat az akkor még le sem zajlott spanyol-holland mérkőzésről. Önbeteljesítő jóslat, valóra vált jövendölés: ebben reménykedem. De meg sem próbálom fenntartani a fikciót: hajrá, Hollandia!]