Jogos, ha munka nélkül nincs segély – alakul az uniós bírósági döntés

Fotó: Az Európai Unió Bírósága / Az Európai Unió Bírósága

-

Nem kell segélyt adni annak, aki csak a juttatásért vagy munkát keresni megy Németországba, jogos lehet a különbségtétel bevándorlók és állampolgárok között. Ezt az ítéletet vetíti előre az Európai Unió Bíróságán (EUB) az üggyel foglalkozó főtanácsnoki vélemény.


Az EUB még csak ez után hoz ítéletet, de a főtanácsnoki véleménytől az ritkán tér el. A döntés megalapozhat annak, hogy a fejlett szociális ellátórendszerrel rendelkező országok sorra olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek értelmében nem kell bárkinek a náluk létező szociális ellátásokat nyújtaniuk csak azért, mert uniós országok állampolgára. Németországban a rászoruló álláskeresők alapellátást kapnak, ami fedezi a megélhetési költségeket. Nem jár viszont ellátás azoknak, akik csak azért mennek Németországba, hogy munkát keressenek, de ha az nem sikerül, akkor hozzájussanak az ellátáshoz. Ezt mondja ki a német jog, a lipcsei társadalombiztosítási bíróság (Sozialgericht Leipzig) pedig arról kért állásfoglalást, hogy ez nem ellentétes-e az uniós joggal. Az alapügyben a lipcsei munkaügyi központ (Jobcenter Liepzig) megtagadta az ellátást egy romániai asszonytól és Lipcsében született fiától. Mindketten az asszony nővérének a lakásában élnek, aki ellátja őket. A nő sosem dolgozott, sem Romániában, sem Németországban és szakképzettsége sincs. Az álláskereső központ és a nő vitája került először a lipcsei bíróságra, majd onnan az Európai Bíróságra. Az EUB főtanácsnokának indítványa szerint

Németország megtagadhatja a „rászoruló álláskeresőknek biztosított szociális ellátásokat
más tagállambeli állampolgároktól olyan „általános szempont alapján, amely bizonyítja a fogadó tagállammal fennálló tényleges kapcsolat hiányát”. Bár a fogalmazás némileg bonyolult, általános szempont lehet például az az indok, amellyel valaki Németországba érkezik. Ha valaki meg sem próbál állást találni, és csak azért jön, hogy segélyt kapjon, akkor nincs tényleges kapcsolata a fogadó országgal, és nem jogszerűtlen, ha nem kap ellátást. A főtanácsnoki indítvány ugyanúgy előzetes döntéshozatali eljárásban született, mint korábban a magyar devizahiteles állásfoglalás, még az EUB tényleges döntése előtt. Ez nem dönti el magát a jogvitát és nem is kötelező az EB-re, de az általános gyakorlat szerint megalapozza a döntést. Egyre több uniós ország tesz különbséget bevándorlók és állampolgárok között abban, hogy jogosultak-e szociális ellátásra, Németország mellett például Anglia, vagy újabban Dánia is. Brüsszel pedig a magyar munkaügyi biztos, Andor László kezdeményezésére pert fontolgatott a megkülönböztetések ellen.