Jogerősen is ártatlanok a moszkvai ingatlanügy vádlottjai

Fotó: MTI/EPA/SERGEI CHIRIKOV / MTI/EPA/SERGEI CHIRIKOV

-

A Fővárosi Ítélőtábla felmentette Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) értékesítése ügyében indult perben.


Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta egykori külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.

A Szegedi Ítélőtáblának az ügyben kirendelés alapján eljáró bírái döntésükkel helybenhagyták az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletének érdemi részét.

A vád szerint 2008-ban Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett.

Az ügyészség a táblabíróság előtt az első fokon hozott felmentő ítélet hatályon kívül helyezésére és új elsőfokú eljárás lefolytatására tett indítványt.

Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró az indoklásban azt mondta, a táblabíróság lényegében mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság jogi értékelésével. Szerinte az elsőrendű vádlott nem volt az ingatlan vagyonkezelője, ami feltétele lenne a hűtlen kezelés bűntettének. A bíróság megállapította, a nagykövet szabálytalanul járt el, amikor adásvételi szerződést kötött, noha arra nem volt jogosultsága. Ennek polgári jogi következménye volt a megkötött szerződés semmissége. A központnak csak a felépítménye volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé, amely vevőkijelölési joggal is rendelkezett. Az ügyészség kifogásával szemben ezért nem állapíthatta meg a bíróság az ingatlan szabadpiaci forgalmi értékét.

Gyurisné Komlóssy Éva azt mondta, egészen más körülmények között történt a továbbértékesítés, akkor már az ingatlanhoz tartozó földterület is az adásvétel tárgyát képezte, és semmilyen korlátozás nem érintette az épületet, így akkor már a szabadpiaci viszonyok érvényesülhettek.

A tanácsvezető bíró szerint az ügy többi vádlottja alapbűncselekmény hiányában nem követhette el a bűnpártolás bűntettét. Ettől függetlenül is éppen a szerződés semmissége miatt folytattak le új eljárást, ekkor a szabályoknak megfelelően jártak el.