Jobs forog a sírjában - már nem az Apple a legértékesebb márka

Fotó: AFP/Yasuyoshi CHIBA / AFP/Yasuyoshi CHIBA

-

Mi az első név, ami beugrik, ha megkérdik, mi a legismertebb cipő- vagy ruhamárka? A legjobb autó? A legfinomabb sör? A legmegbízhatóbb bank? A legfontosabb név az interneten? Erre gerjedünk idén.


Steve Jobs forog a sírjában. Élete utolsó évében még a világ legértékesebb márkájává tette az Apple-t, alig három évvel később már le is taszították a trónjáról a cupertinói almát. Persze, még mindig szeretjük az Apple-t, de még jobban szeretjük a Google-t - utóbbi 2014-ben megint a világ legismertebb és legszeretettebb márkája lett. A név, amit mindenki ismer, a szó, amit mindenhol megértenek: Google, a barátod. A BrandZ idén is összeírta a világ száz legértékesebb márkáját, és számba vette azok erejét is. Számításaik szerint a világ száz legismertebb márkaneve mögött meghúzódó vállalatok piaci értéke az elmúlt nyolc év során közel megduplázódott, az idei év elejére elérte a 2900 milliárd dollárt. Ők azok, akik kihúzzák a gödörből a világgazdaságot, hozzájuk mérjük a minőséget. A 100 legnagyobb márka fele még mindig amerikai, a tíz legnagyobb nevet is ők adják a világnak. Ezek sorrendben: Google, Apple, IBM, Microsoft, McDonald’s, Coca Cola, Visa, AT&T, Marlboro és az Amazon.   Screen Shot 2014-05-21 at 19.31.40

Egy márka mind felett

Mindennek a központjában persze a tech-cégek állnak. A száz legnagyobb márka összértékének 30 százalékát az egy Google adja, de a tech-márkák túlsúlya az top 10-ben is szembetűnő. Legtöbbjük többet kínál annál, mint amit a cégektől hagyományosan elvárunk. A Google „Do no evil” mottója, az IBM „Okosabb bolygó” jelszava, vagy a Bill & Melinda Gates Alapítvány humanitárius tevékenysége – amellett, hogy a brandet erősíti – olyan értékszemléletet sugall, amellyel a vásárlók is könnyebben azonosulnak, mint az utilitárius profitorientált hozzáállással. Ráadásul azt az érzetet kelti, hogy a brandek, és a mögöttük álló cégek célja a fogyasztók, sőt az emberiség problémáinak megoldása, nem pedig a haszonszerzés. A Google márkaneve mára egybeolvadt az általa kínált legfőbb szolgáltatással - az interneten nem keresünk, hanem guglizunk. A Google az elmúlt években sokat tett azért, hogy ennél is többnek gondoljuk; beszállt a mesterséges intelligencia kutatásba, a robotkutatásba, egyre inkább a tudományos vállalkozás irányába mutatnak, tovább emelve a brand értékét. Míg a Google-nél várakozással, az Apple esetében aggodalommal tekintenek a jövőbe a márka szerelmesei. Az Apple még mindig a különbözőség, az innováció és az okos tervezés ikonja a tech-márkák piacán, de nagyon elkelne már egy újabb nagy dobás a fejlesztési osztálytól. Újra elkapott bennünket a vásárlási láz, amit egyelőre inkább hőemelkedésként élünk meg. Ruhára, cipőre már költünk, ez látszik, és egyre jobban figyelünk arra is, mi vesz körül bennünket az interneteken - a Facebook és az Amazon mellett idén már a Twitter, a LinkedIn és a PayPal is megjelent a legismertebb márkák között. Sőt, a kínaiak saját keresője, a Baidu, és hazai fejlesztésű közösségi portálja, a Tencent is a világ legértékesebb márkái közé emelkedtek az idén.

Öltözzetek új ruhába

Idén végre lecseréljük a ruhatárunkat. Igaz, óvatosabban vásárolunk, mint a válság előtti időkben, figyeljük a leárazásokat, keressük a szezonális akciókat, de a márkáról – és sokszor a luxusról – nem akarunk lemondani. Ezt az igényünket viszont egyre kevésbé szeretjük a kirakatba tenni: már nem menő a nagy logó, ami messziről beazonosíthatóvá teszi viselőjét, viszont újra kelendő a kényelem és a tartósság. A legnagyobb márkák pedig már keresik a kapcsolatfelvételi lehetőségeket a fiatalabb, tech-mániás generációkkal. Online divatbemutatókkal, egyre szélesebb kínálatot felvonultató webshopokkal édesgetik magukhoz az egyelőre csak virtuális kirakatböngészésre vállalkozó vevőjelölteket. Screen Shot 2014-05-21 at 19.53.51 A válság éveiben sokan csak titokban mertek luxuscikkekre költeni, így némiképp átalkult a designer-darabokhoz való viszonyunk. A felső kategóriás ruhadarabok, kiegészítők és órák egyre kevésbé a társadalmi, vagyoni státusz szemléltetésére szolgálnak, mintsem az egyéni stílus, a kifinomult ízlés és a szép iránti vonzalom kifejelzőeszközei. Épp ezért a logó ezenek a termékeken is egyre kisebb lesz, a vevő számára pedig sokkal fontosabbá válik a termékek egyedi jellege (Rogán Antal elhíresült Louis Vuitton táskája ma már egyáltalán nem menő, épp azért, mert messziről lerí róla a márkája). A luxus azonosításához egyfajta bennfentesség szükségeltetik, ami eleve közösséget feltételez a viselők és a szemlélők között. Ezt a gyártók által levont tanulságot erősíti az a tény is, hogy újra divatba jönnek az ékszerek.    

Gyors kaják és üdítő italok

Új ételek, új környezetben, új időben – a gyorséttermek mindent megtesznek, hogy népszerűségüket fenntartsák. A Wendy’s szendvicseit, a McDonald’s üzleteit újította meg, hogy vendégeit megtartsa, a Burger King pedig mindent megtesz, hogy a déli és esti dömpingidőszakon túl is tudjon mit ajánlani a betérő vendégeknek. Egyre kevésbé mindegy azonban, ki, mit rak a tálcára; a vevők még mindig az olcsót, gyorsan elvét követik, de egyre inkább megnézik azt is, mi van a zsömle mögött. A hamburger mellé kínált saláta ugyan nem jött be, a láncok mégsem engedhetik meg maguknak, hogy ne azt kommunikálják: egészségesebb és minőségibb ételeket szervíroznak, még mindig elérhető áron. Screen Shot 2014-05-21 at 20.11.42 Egészségünk megőrzése érdekében még a szénsavas üdítőkről is lemondtunk, helyette egyre több energiaitalt és vizet iszunk. Félünk az adalékanyagoktól, ezért még mindig inkább a hagyományos kólát vesszük le a polcról a diétás helyett, hiába hívják ugyanúgy. Screen Shot 2014-05-21 at 20.12.30   A sörgyártók nagy bánatára a mai (nyugati) fiatalok kevesebbet isznak, és válogatósabbak is ez előző sörivő generációknál. A legnagyobb szereplők korábban elképzelhetetlennek tartott ízkombinációkkal próbálják felkelteni a kezdő sörivók érdeklődését, a kézműves márkákkal szemben pedig úgy veszik fel a versenyt, hogy a gyártást visszatelepítik a terméknek prémium „aromát” kölcsöző ikonikus helyszínekre. Az Egyesült Államokban forgalmazott Heineken például kizárólag Amszterdamban készül, a Peronit pedig az olaszországi gyárból importálják. Mondjuk drágább is, mint Európában. A legnagyobbat persze továbbra is Ázsiában szakítanak a sörgyártók – a kínaiak kétszer annyi sört isznak, mint az amerikaiak. Ám mivel ott még csak most kezd kialakulni a sör kultusza, a gyártók arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy étel mellé, bor helyett fogyasszák a malátalét. Screen Shot 2014-05-21 at 20.10.54