Jobbra tolódott társadalom

Fotó: Vs.hu/Kozma Zsuzsi / Vs.hu/Kozma Zsuzsi

-

A Political Capital szerint a választás fenntartotta a pártrendszerben 2010-ben előállt egyensúlytalanságot: a jobboldali pártok megszerezték a szavazatok 65 százalékát.


A választások után az egyetlen kérdés, hogy marad-e a Fidesz kétharmada. Ennek nem csupán közjogi, hanem szimbolikus jelentősége is van, ugyanis ez az egyetlen, amit elveszíthet a kormánypárt a választások eredményeként – írja a Political Capital hétfő reggeli elemzésében. A 2014-es választás fenntartotta a magyar pártrendszerben 2010-ben előállt egyensúlytalanságot: a jobboldali pártok (Fidesz és a Jobbik) listán 2010-ben a szavazatok csaknem 70 százalékát tudták megszerezni, most is csaknem kétharmadát (65%-ot).


Győztesek és vesztesek

A választási rendszer átalakításának nyertese a Fidesz és az LMP: ha csak a szavazatszámokat nézzük, a két párt rosszabbul teljesített, mint 2010-ben a (Fidesz kevesebb szavazatot kapott, mint az elmúlt három szavazáson bármikor), mégis ezek örülhettek a legjobban. A listás eredmény alapján is látványos az új választási rendszer és a kétpólusú ellenzék Fideszt segítő hatása: a Fidesz alig több mint két százalékponttal szerzett több szavazatot most (͘44,4%), mint 2006-ban (42,03%); akkor a győzelem is messze volt, most a kétharmad is meglehet. A választás másik győztese, az LMP úgy lépte át az ötszázalékos küszöböt, hogy közben elvesztette 2010-es szavazóinak mintegy harmadát. A választás nagy vesztese ezzel szemben gyarapítani tudta táborát az elmúlt négy év során. 2010-ben az MSZP alulról súrolta az egymilliót, a választói szövetséggé kiegészült formáció idén – alacsonyabb részvétel mellett – több mint 1,2 millió szavazatot gyűjtött.


Jobbik

A Jobbik a választás éjszakáján gyászhangulatban köszönt el híveitől, miközben – alacsonyabb részvétel mellett – majdnem 150 ezer fővel gyarapítani tudta táborát. Még az egyéni mandátumok megszerzéshez is közelebb kerültek. A párt javuló eredményét némileg mérsékeltebb politikai hangvételével érte el. Ezzel együtt a Political Capital a Jobbikot továbbra is szélsőséges pártnak tartja mind ideológiáját, mind a szélsőséges szervezetekkel (pl. Betyársereg) fenntartott szövetségeit tekintve. Az elemzés szerint a Fidesz az elmúlt négy évben, de különösen a választási kampányban szinte egyáltalán nem politizált a Jobbik ellen. Hatástalannak bizonyult ugyanakkor a csak a megbélyegzésre, a viták kerülésére épülő baloldali „karantén”-stratégia is; az egyre népszerűbb, szalonképesen (is) kommunikáló, mérsékeltebb arcát mutató Jobbik ellen ez eleve nem lehetett sikeres. Az elkövetkező négy év egyik fontos kérdése, hogy képes lesz-e a kormány, a pártok, a média és a civil társadalom olyan új megközelítésekkel előállni, melyek hozzájárulhatnak a szélsőjobboldal gyengítéséhez. Amennyiben nem, a Jobbik lehet a következő ciklus egyik nagy nyertese, és 2018-ban a kormánypárt legfőbb kihívójává is válhat – hívja fel a figyelmet a Political Capital.

A választási rendszer hatása

Az elemzőcég összességében úgy értékeli, hogy a választási rendszer beváltotta a Fidesz részéről hozzáfűzött reményeket, akkor is, ha végül épphogy nem lesz meg a Fidesz kétharmados többsége. A szavazatok körülbelül 44%-ával a mandátumok 66%-a bizonyosan a Fideszé. Ebben a legnagyobb szerepe az egyéni kerületek megnövelt súlyának, a második forduló eltörlésének és a „győzteskompenzációnak” van. A kampányhirdetések szabályozása is egyértelműen a Fidesznek kedvezett, és hozzájárulhatott ahhoz, hogy a baloldal nem tudott érdemben bővülni és szavazókat mozgósítani.