Izraelt nem lepte meg, hogy megfigyelte az NSA

Fotó: Simonyi Balázs / Simonyi Balázs

-

Se Benjamin Netanjahu izrael jelenlegi, se Ehud Olmert előző miniszterelnöt nem lepte meg, hogy az amerikai hírszerzés megfigyelte őket. A „Broad Oak”, vagyis széles tölgy fedőnevű akció keretében az amerikaiak 2009-ben követték a két vezető emailjeit és kommunikációját.


Az izraeli média úgy értesülést, nem okozott meglepetést, hogy az amerikai és a brit hírszerzők lehallgatták mind Ehud Olmert korábbi, mind Benjámin Netanjahu jelenlegi miniszterelnököt.

A „Broad Oak” („Széles tölgy”) fedőnevű akcióban az amerikai és a brit titkosszolgálatok figyelték Ehud Olmert miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter emailjeit, majd Benjámin Netanjahu kommunikációját is - derült ki az NSA egykori munkatársától, Edward Snowdentől származó szivárogtatásokból.

Az izraeli kettes állami tévécsatorna megtudta, Izraelben a vezetők számítanak arra, hogy lehallgatják őket, ezért a sajtó értesülései szerint Netanjahunak nincs is számítógépe az irodájában, nem használ emailt és nincs saját telefonkészüléke, valamint a fontosabb tárgyalásait a Moszad (az izraeli titkosszolgálat) lehallgatásbiztos irodáiban tartja.

Az amerikaiak Ehud Barak védelmi minisztert a politikus otthonával szemben lévő lakásból figyelték meg. A lehallgató ponton számos elektronikus kémkedésre használható eszköz volt, ami  már 2007. júniusában felkeltette az izraeli biztonságiak figyelmét - közölte a Jediót Ahronót izraeli újság vasárnap.

„Mi nem kémkedünk az Egyesült Államok elnöke után. Kötelezettségeket vállaltunk erre, és ezt teljesítjük is” - nyilatkozta az izraeli hírszerzési miniszter, Juvál Steinic szombaton. Steinic elfogadhatatlannak nevezte, hogy az izraeli vezetők e-mailjeités kommunikációját is megfigyelik az amerikaiak. Azonban a hírszerzési minisztert sem lepték meg a hírek, megjegyezte: „Abból indulunk ki, hogy nemcsak az arab, hanem baráti államok is kémkednek utánunk, ezért nem tárgyalunk meg bizalmas ügyeket a nyilvános levelezési rendszerben”.


A történtek után Jeruzsálem alkupozícióba került az Egyesült Államokkal szemben, ezért a zsidóállam követelni fogja Jonathan Pollard szabadon engedését. Pollard az amerikai haditengerészet elemzője volt, akit életfogytiglani börtönre ítéltek, amiért sok ezer titkos adatokat és kódokat tartalmazó dokumentumot adott át Izraelnek. A férfit 1985-ben tartóztatták le, 1987-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélték nemzetbiztonsági vádak miatt. Szabadon bocsátását számos izraeli kormányfő kérte már a Fehér Háztól.


Nemcsak a vezetők, a rakéták is érdekelték az NSA-t

Az Iszráel Hajom című lap még novemberben adta hírül, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) az USA szövetségesét, Izraelt is megfigyelte. Az újság az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozott, melyek alapján elsődleges izraeli katonai célpontok, rakétarendszerek és a helyi fejlesztésű drónok után kutakodtak az amerikaiak. Ekkor még nem lehetett arról tudni, hogy állami vezetőket is megfigyelt a hírszerzés. A The New York Times arról írt, hogy az NSA leginkább a Rafael fegyvergyártó rendszeréből próbált adatokat szerezni. Ezek titkos izraeli védelmi projektek, melyekről az ország nem köteles informálni az Egyesült Államokat. Izraeli források szerint a zsidó állam ugyanakkor maga is kémkedett az amerikaiaknak. Az NSA információiért cserébe - egy korábbi egyezmény értelmében - átadta saját kutatási eredményeit és lehallgatási adatait is. Az amerikai hivatal részéről ez azért is aggályos, mert az Izraellel megosztott dokumentumokból nem távolította el az amerikai állampolgárokról szóló részeket, holott az amerikai törvények értelmében tilos harmadik félnek információt kiszolgáltatnia.