Itt az utolsó menedék az offshore-huszároknak

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Mielőtt végleg bezárná a kaput az offshore-biznisz előtt, a kormány lehetőséget ad, hogy minimál költséggel lehessen kimosni a zűrös cégeket.


Harmadszorra egy új amnesztia jött össze

Ahogy Lúdas Matyi Döbröginek, úgy Varga Mihály is háromszor esett neki az idei adótörvényeknek: a jövő évi adóváltozásokat három körben, három külön benyújtott csomagban tárgyalta és szavazta meg az Országgyűlés. Az első két tervezetről itt és itt számoltunk be. A harmadik meglehetősen kurta lett, lényegében az adóamnesztia szabályait alakítja át valamelyest a javaslat.


Első pillantásra uniós kötelezettségnek tűnik a módosítás, hiszen az OECD ajánlásának megfelelő módon változik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma és a rájuk vonatkozó szabályozás - ezeket korábban nemes egyszerűséggel offshore-cégeknek hívták. Ám ennél sokkal érdekesebb változások is lesznek jövőre, ezekhez már semmi közük sincs a nemzetközi szervezetnek.

Bár a kormány a letelepedési kötvény megszüntetéséről beszélt, most a Stabilitás megtakarítási számlát ássa el. A mostani szabályok szerint hazahozott pénzekre még a régi szabályok vonatkoznak a számla lejártáig, de jövőre megszűnik az smsz-nyitás lehetősége. Ez nem annyira meglepő, a számok azt mutatták, hogy az egész smsz-sztori kifulladt - mondta a Vs.hu-nak Karagich István, a Blochamps Capital tanácsadó cég vezetője.


Háromszor nyomja meg a gombot


Összességében bukta volt

A számlák lényege, hogy a le nem adózott pénzeket itt következmények nélkül ki lehetett fehéríteni, csak adott időre állampapírba kellett fektetni az összeget. Öt év után a kifehérített pénzt adómentesen lehetett felvenni, a túl korai kivétet azonban az szja-kulcs duplájával büntették. A 2014-es indítás után egy kis felíveléstől eltekintve a számlák iránti érdeklődés viszonylag gyorsan lekonyult.

Egészen addig, amíg meg nem jelent a rendszerben egy nagyon gáláns kedvezmény: a 2015 júliusa és 2016 júliusa között ehelyett pénzeknél ugyanis egy év tartás után már csak tíz százalék adót kellett fizetni, ha éven belül törte fel valaki a számláját, akkor pedig húsz százalék adóval megúszta. A hatás nem maradt el, soha korábban nem tapasztalt összegek jelentek meg a számlákon: a második negyedévben 30 milliárd forintot helyeztek el 379 számlára. Aztán mintha az egészet elvágták volna, gyakorlatilag minimálisra esett vissza az érdeklődés a harmadik negyedévben, nyolcmilliárd forintnál is kevesebb pénz jött.

Ennek fényében sok értelme nem is lett volna megtartani az smsz-t -véli Karagich. Akkor lett volna ez fenntartható, ha a külföldre vitt vagyonok hazahozása mellett az itthon termelt, de le nem adózott pénzek is megjelentek volna a számlákon. Ez azonban nem jött össze. Összességében az smsz inkább kudarc volt: a költségvetés szempontjából nem zavart sok vizet: 2014 óta mindösszesen 143 milliárd került a számlákra, s ha ezek után fizetnek is adót, ami egyáltalán nem biztos, az is teljesen elhanyagolható tétel a teljes adóbevételhez mérve.


Előbb-utóbb elmossa a víz


Fél év lesz a takarításra

A búcsú azért nem néma elvonulás lesz. Az smsz megszüntetése mellett ugyanis egy féléves extrawursot azért kapnak azok, akiknek lenne mit leadózniuk. A 2016. június 30-ig megszerzett, külföldről származó jövedelmet egy speciális számlán elhelyezve ugyanis csak tíz százalék adó fogja sújtani. Akkor, ha a pénz legkésőbb 2017 júniusában megérkezik. Ismerős lehet ez az ajánlat, ami nem véletlen. Szakértők lapunknak elmondták: lényegében egy ehhez nagyon hasonló ajánlat már szerepelt egy korábbi adóamnesztiában.

Akkor, 2011 novembere és 2012 novembere között összesen majd 70 milliárd forintot hoztak haza offshore-helyszínekről magyarok, s összesen 6,7 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe. Az amnesztia után a kormány azt mondta, nem lesz több hasonló kiskapu. Ez tartott 2014-ig, az smsz bevezetéséig.

A tíz százalékos amnesztiaadó mellett még egy ajánlatot kapnak a magyar trükközők. Ha kiiktatják offshore-cégeiket az érdekeltségükben lévő magyar vagy külföldi (de nem offshore) társaságok tulajdonosi köréből, akkor ezt csak 2017 első félévében adó és költség nélkül tehetik meg. Az offshore-tulajdon hazaköltöztetése azt jelenti, hogy az adóparadicsomban lévő cég tulajdonában lévő társaságot megvásárolja vagy ingyenesen megszerzi egy magyar magánszemély vagy magyar cég.

Ennek célja az, hogy a „hazahozott” cégből kivont osztalékot a hazahozatal után már csak a 15 százalék szja fogja terhelni, és nem kell utána 27 százalék ehót is fizetni, ami offshore forrású jövedelmek esetén további adóteher lenne. Az offshore helyszínen lévő céget pedig lényegében fel lehet számolni. Az adóamnesztia nélkül mindezt nem lehetne adófizetés nélkül megtenni, mert vagy kifizeti a cég piaci értékét a vállalkozó önmagának, tehát jövedelme, így adókötelezettsége keletkezik, vagy az átruházás ingyenes, ám ez esetben a szerzett cég értéke után ismét csak szja-t és ehót kell fizetni. Ami pedig 33 százalékos teher lényegében a semmire, hiszen az ügyletben érintett cégek mind ugyanazé a vállalkozóé. A kormány által javasolt megoldással pénzmozgás nélkül meg lehet oldani a cég hazahozatalát. Erre is 2017 júliusáig van lehetőség.

Ezeknek a menekítéseknek nagy jelentősége lesz a következő időszakban. Az unió és az OECD ugyanis olyan szabályokat és ajánlásokat alkotott, amelyek révén gyakorlatilag nem lehet majd egzotikus helyszíneken cégeket eldugdosni. A vállalati világ lényegében teljesen transzparens lesz, az országoknak ki kell adniuk a cégek tulajdonosainak, végső haszonhúzóiknak az adatait. Amelyik ország erre nem lesz hajlandó, az nyíltan vállalja, hogy adócsalókat szolgál ki. A többség ezt nem fogja kockáztatni. Emiatt azonban nagyon gyorsan el kell tüntetni a cinkes vállalkozások nyomait addig, amíg még van lehetőség titkolózni.