Itt az újabb iraki háború: már az amerikaiakat is behívták

Fotó: AFP / - / AFP / -

-

Sorra foglalják el az iraki nagyvárosokat az iszlamisták. A hadsereg megadja magát, a fegyveresek bevonulnak, a civilek pedig menekülnek. Minden nap más más város esik el: először Moszul, majd Tikrit. Cserében a kurdok elfoglalták Kirkukot. Jöhetnek az amerikai drónok is.


Régóta nem hallottunk Irakról. Mióta az amerikaiak kivonultak 2011-ben, azóta hiába uralták az iraki híreket a folyamatos robbantgatások és merényletek, senki sem kapta fel a fejét. Béke, sőt stabilitás sem lett, de ennek ellenére nem nagyon foglalkozott senki a közel-keleti országgal. Egészen mostanáig. Azzal, hogy egy iszlamista csoport elfoglalta az észak-iraki Moszul városát, a világ figyelme hirtelen megint Irakra terelődött, és arra a kialakulóban lévő országon belüli országra, amit az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges iszlamista szervezet kezdett el magának létrehozni. Ennek egyik fontos állomása volt Moszul megkaparintása.


Síiták a Közel-Keleten (pirossal)


Az ILIÁ (a nemzetközi sajtóban ISIS) az al-Kaida mintájára létrejött milicista, dzsihádista szervezet, mely az utóbbi időben elfoglalt városok katonai bázisainak köszönhetően igen jól felszereltté vált. A toborzással sincs gondjuk, hiszen akármerre mennek, a helyi börtönökből rabokat szabadítanak fel, akik aztán csatlakoznak hozzájuk - így létszámuk becslések szerint most már meghaladhatja a tízezer főt is. Az utóbbi időben összejátszottak a megbuktatott, majd később kivégzett Szaddam Huszein pártjának, a Baasznak a milicista szárnyával, velük együtt sikerült megszerezniük a volt elnök bázisának számító Tikrit városát. Nem meglepő módon a közel-keleti konfliktusok többségéhez hasonlóan az iraki összecsapások mögött is a síita - szunnita vallási ellentét húzódik meg. Az előbb említett ILIÁ, a Baasz pártiak és a lakosság többsége szunnita, míg a jelenlegi iraki vezetés és miniszterelnök Núri al-Máliki síita.


Síiták és szunniták a Közel-Keleten


Ehhez még az is hozzájön, hogy az iraki hadsereg - hiába öltek bele dollármilliókat és töltöttek éveket kiképzésükkel az amerikaiak - szétesőben van, alacsony a szervezettség és a morál. És mivel a síita kormány irányítja őket, szunnita területeken nem sokat érnek. Nem véletlen tehát, hogy az északi szunnita területeken kezdték el a terjeszkedést az ILIÁ erői, de sokak szerint félő, hogy dél felé vonulva lassan elérik a fővárost, Bagdadot is, majd az attól délre fekvő síita régiókat is.


Csak a kurdokat ne!

Az ILIÁ terjeszkedésének, úgy tűnik, csak az ország észak-keleti csücskében elhelyezkedő Ninive tartományt uraló kurdok szabhatnak gátat. A milicisták nem szívesen kerülnének összetűzésbe a náluk jóval felszereltebb és koherensebb erőt képviselő, több mint hat milliós kurd kisebbséggel, így nem valószínű, hogy Moszulnál keletebbre merészkednének. Csak hogy tényleg így legyen, csütörtökre a kurdok gyorsan el is foglalták a Moszultól nem messze található Kirkukot. A kurdok lakta autonóm terület, Kurdisztán az utóbbi időben, a ILIÁ előretörése nyomán mindinkább együttműködik a kormánnyal - csak hogy még bonyolultabb legyen -, annak ellenére, hogy a kurdok szunniták, a kormány meg ugye síita. Nem véletlenül, a Moszul és Kirkuk környéki olajmezők igen jövedelmezőek, senkinek nem áll érdekében hogy az iszlamista erők kezére kerüljenek. És talán végre a kurd segítségért cserébe a központi kormány elismeri Kurdisztán önállósodási törekvéseit is.


Amerikai drónokkal a humanitárius katasztrófa ellen

Az elmúlt néhány napban több mint félmillióan menekültek el a megszállt városokból, az ENSZ humanitárius katasztrófát emleget. Al-Máliki felvetette a szükségállapot bevezetését, ezt az iraki parlament a napokban tárgyalja meg. Közben az iraki kormány az amerikaiakhoz fordult segítségért, egészen pontosan drónokért. Márciusban az iraki külügyminiszter már megszellőztette a felfegyverzett amerikai Predator és Reaper típusú drónok bevetését az ILIÁ ellen, de akkor Washington azzal reagált, hogy a kérésnek legfelülről, vagyis a kormányfőtől kell érkeznie. Azóta, a The New York Times szerint, titokban az is megérkezett. Úgy tűnik azonban, az Obama adminisztráció hezitál, hiszen évekbe telt kikeveredni a sokak által vitatott legitimitású iraki háborúból. Kérdés azonban, hogy akkor is hezitálni fognak-e, ha az olajmezők is az ILIÁ kezére kerülnek, a menekültek elárasztják a környező országokat, esetleg az iraki konfliktus összefolyódik a szomszédos szíriai háborúval.