Itt az evangélium, amely egy Dan Brown-regénybe illene

Fotó: Harvard / Harvard

-

Nem modern hamisítvány a Jézus feleségét emlegető apokrif evangélium, az irat az ókorból származhat. A szöveg érdekessége, hogy először szerepel benne Krisztus azon mondata: „Az én feleségem”.


Jézus feleségének evangéliuma néven emlegetett apokrifet a Harvard és a Columbia kutatói hosszas elemzésnek vetették alá. A foszlányokból álló dokumentumot 2012-ben hozták nyilvánosságra. A mostani vizsgálatok szerint az eredetileg becsültnél is régebbi az irat. A papirusz a hatodik-kilencedik század között készülhetett, a szöveget pedig a második-negyedik évszázadra datálják. A tinta vizsgálata is hasonló eredményt hozott, az a Krisztus utáni elsőtől a nyolcadik évszázadig tartó intervallumra szűkíti le a keletkezés idejét. A kutatók nem találtak arra utaló nyomot, hogy a kopt nyelvű irat modern hamisítvány lenne. A történet érdekessége, hogy a töredékben szerepel először, hogy Krisztus azt mondja, „az én feleségem”, és ebből derül ki, hogy női tanítványok is voltak. Persze az apokrif iratok többsége egyáltalán nem számít hiteles dokumentumnak. Többségüket ügyes hamisítók jegyezték le, mert meglovagolták a keresztény felekezetek igényét arra, hogy mind jobban megismerhessék Jézus tanítását. A nem kanonizált evangéliumok általában inkonzisztensek, vagy önellentmondásba keverednek. Más maradványok pedig azért maradtak ki a Bibliából, mert nem mondanak újat, vagy jóval később keletkeztek, mint a Máté, Márk, Lukács vagy János nevéhez köthető változatok. Csak a filmek szerint vadászik az egyház az apokrifekre Csak a filmek szerint vadászik az egyház az apokrifekre A közhiedelemmel ellentétben az egyház nem harcol az apokrif iratok ellen. A legtöbb nem máglyán végezte, hanem a Vatikáni Archívumban, ahol már a reneszánszban is sokat tanulmányozták őket abból a célból, hogy megismerjék Jézus korának szokásait és életkörülményeit. A katolikus egyház történészei ebből a célból a mai napig használják az ilyen dokumentumokat.