Ismét Bissau-Guineára figyelünk

-

Vigyázó szemünket ismét Bissau-Guineára vethetjük, ugyanis a kelet-afrikai országban parlamenti választásokat tartanak. Macedónia pedig elnököt választ.


Bissau-Guinea

Az év elejéig nem sokat hallottunk az 1,6 millió lakosú Bissau-Guineáról, amelyet a Simon Gábor-botrány kapcsán ismerhetett meg a hazai közvélemény. A kontinens egyik legkisebb és a világ egyik legszegényebb államának polgárai vasárnap döntenek az új parlament összetételéről.

Azt bizonyára most is kevesen tudják, hogy az afrikai ország mai alkotmánya 1984-ből származik. Bissau-Guinea elnöki köztársaság, amely 1991 óta többpártrendszerű. A népi gyűlésnek 150 képviselő tagja van, akiket a nyolc, öt évre választott területi tanács választ meg a saját tagjai közül. A parlament választja az államtanács 15 tagját. Az államtanács elnöke a köztársasági elnök, aki egyben a kormányfő és a fegyveres erők főparancsnoka is. A minisztereket és az államtitkárokat a kormányfő nevezi ki.


Macedónia

A komoly önazonosság-tudatbeli válsággal küszködő Macedónia elnököt választ. A Macedón Köztársaság vagy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a magyar köznapi használatban többnyire Macedónia egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam. 1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot, pontosabban szinte megegyezik vele, ezért vitatható, hogy a macedónok nem bolgárok-e. Az ENSZ, a KEK, az EBESZ, a Nemzetközi Valutaalap tagja. Csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.