Írók szállnak szembe az NSA-jel, de „kerékkötők” is megtehetnék

Fotó: MTI/Kollányi Péter / István Hajdu

-

Csaknem hatszáz író tiltakozik az online kommunikáció rendszerszerű titkosszolgálati megfigyelése ellen egy kiáltványban. Öt Nobel-díjas és tizenegy magyar, köztük Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter és Krasznahorkai László is aláírta.


Nyolcvan országból összesen 562 író – köztük öt Nobel-díjas alkotó – tiltakozik az online kommunikáció rendszerszerű titkosszolgálati megfigyelése ellen egy kiáltványban. A dokumentumot kedden közölte 32 újság, köztük a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A kiáltványt eddig tizenegy magyar író támogatta aláírásával.


Kik írták alá?

A kiáltványt jegyző szerzők között van az irodalmi Nobel-díjas J. M. Coetzee, Orhan Pamuk, Elfriede Jelinek, Günter Grass, valamint Tom Stoppard, Irvine Welsh, Ulrich Beck, Umberto Eco és még csaknem 550 kortárs író, de a zenész-szövegíró Björk is. Magyarországról többek között Esterházy Péter, Krasznahorkai László és Parti Nagy Lajos szignózta a petíciót. Rajtuk kívül Babiczky Tibor, Balla Zsófia, Bán Zsófia, Báthori  Csaba, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Kiss Noémi és Szabó T. Anna írta alá a kiáltványt az országból. A felhívást két német író, Ilija Trojanow és Juli Zeh kezdeményezésére szerkesztették, és az aláírásokat is ők gyűjtötték. A FAZ-nak elmondták, hogy szinte mindenki csatlakozott, akit megkerestek. Nagyjából húsz szerző hárította el a felkérést, többségük arra hivatkozott, hogy soha nem ír alá kiáltványokat. Csak egy író mondta azt, hogy azért nem csatlakozik a felhíváshoz, mert helyes, indokolt tevékenységnek tartja az állampolgárok digitális kommunikációjának megfigyelését – tették hozzá.

Miért írta alá Parti Nagy Lajos?

A kortárs magyar költő, író a VS.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy neki Dragomán György küldte át a petíció szövegét, onnantól kezdve természetes volt, hogy aláírja. Azon kérdésünkre, hogy vajon motivációnak számított-e, hogy az államszocializmusban róla is készítettek jelentéseket, elmondta, hogy ha órákon át beszélgettünk volna, akkor sem jutott volna ez eszébe. Akkoriban a titkosszolgálatok még csak telefonon vagy személyesen tudták megfigyelni, mostanra ehhez elégséges egy fülhallgató vagy az, ha az ember lelkesen Facebookozik – jelentette ki Parti Nagy Lajos. Elmondása szerint a lehallgatási botrányok egyrészt figyelmeztetik arra az embereket, hogy nem szabad óvatlanul internetezni, személyes adatokat nyilvánosan megosztani, valamint ilyen közegben bizalmas üzeneteket váltani. Nevetve hozzátette, hogy „engem nyugodtan hallgassanak le” – utalva arra, hogy ugyanazt mondja magánüzeneteiben is, mint nyilvánosan. Parti Nagy Lajos úgy véli, hogy ez a kezdeményezés rendkívül fontos, mert mindenki érintett – így nem fontos, hogy írók kezdeményezték, mert tehettek volna így akár a „kerékkötők” is. Másrészt kiemelte, aggasztó az a tendencia, hogy úgy tűnik manapság „a cél szentesíti az eszközt”: a titkosszolgálatok megteszik, ami lehetséges számukra. Parti Nagy Lajos szerint látszik, hogy az USA kormánya sem képes megvédeni állampolgárai magánszféráját, holott ez minden kormány feladata lenne. Ez a Lajtától keletre még veszélyesebb szerinte, különösen olyan „autokratikus rezsimben, mint a magyar”. Parti Nagy felvetette, hogy kérdezzük meg az embereket: százból nyolcvanan azt fogják mondani, szerintük megfigyelik őket. Kérdésünkre kijelentette, hogy nem tervez olyan irodalmi művet írni, amelyben az NSA-botrányt járná körbe, de „biztos lesz kolléga”, aki ír majd ilyet.

„Hol a zsarnokság van, / ott zsarnokság van, (...) / abban, ahogy a »halló« / közben – érzed – a kagyló / csöndjén keresztül / figyel egy idegen fül;”

Mi áll a kiáltványban?

„A demokráciát meg kell védeni a digitális korban” című dokumentumban – amely Magyarországon a Népszabadságban jelent meg – kiemelték, hogy az utóbbi hónapokban lelepleződött titkos adatgyűjtési programok tanúsága szerint semmissé vált a magánszféra sérthetetlenségéhez fűződő alapvető emberi jog, hiszen államok és nagyvállalatok az állampolgárok szisztematikus megfigyelésére használják a technikai vívmányokat. „A megfigyelt ember sohasem szabad, és az állandóan megfigyelt társadalom nem demokrácia” – áll a kiáltványban, amely szerint a demokratikus alapjogokat „a virtuális világban” is érvényesíteni kell. A kiáltvány szerint az ENSZ-nek el kell ismernie, hogy a polgári jogoknak különleges jelentőségük van a digitális korban, és ki kell dolgoznia a digitális jogok nemzetközi egyezményét. Mindenkinek biztosítani kell a részvételt a személyes adatainak gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról szóló döntésekben, és lehetőséget kell adni mindenkinek arra, hogy törölhesse az illegálisan gyűjtött és tárolt személyes adatait – áll a dokumentumban.

„Beírtak engem mindenféle Könyvbe / és minden módon számon tartanak. / Porzó-szagú, sötét hivatalokban / énrólam is szól egy agg-szürke lap. / Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás, / hogy rab vagyok és nem vagyok szabad.”