Irak: McCain légitámadna, Clinton hezitál, Obama még nem döntött

Fotó: Europress/AFP PHOTO / Saul LOEB / Europress/AFP PHOTO / Saul LOEB

-

John McCain arizonai szenátor szerint a Fehér Ház már megint addig hezitál, míg úgy nem jár, mint Szíriával.


Azonnali amerikai légitámadást sürgetett John McCain republikánus szenátor Irakban az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szunnita szélsőséges szervezet előretörésének megállítására. Hillary Clinton volt külügyminiszter globális következményektől óvott az iraki helyzettel kapcsolatban.   Arról mi is beszámoltunk, hogy az amerikai elnök jelenleg fontolgatja a beavatkozás lehetőségeit, de úgy tűnik, harcoló egységeket biztos nem küld Irakba. Obama úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok mérlegeli a lehetséges katonai lépéseket, ám ezeket megelőzően az irakiaknak ki kell dolgozniuk a megoldás tervét, mert problémáikat kívülről nem lehet megoldani.   McCain a CNN hírtelevíziónak adott, pénteken sugárzott interjújában úgy vélekedett, hogy Obama rossz tanácsokat kapott embereitől. Azt javasolta az elnöknek, hogy menessze biztonságpolitikai tanácsadóit, élükön Martin Dempsey tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Arra célozgatva, hogy az elnök a szíriai konfliktusba sem avatkozott be, McCain azzal vádolta a Fehér Házat, hogy ismét tétlen marad.   Arra a kérdésre, hogy a légi csapások mellett mit javasolna az elnöknek, az arizonai szenátor azt válaszolta: „Felültetném Petraeus tábornokot a következő iraki gépre.” Az iraki háborúban David Petraeus vezette az amerikai csapatokat Bagdadba, és később jelentősen kivette a részét az ország újjáépítéséből. McCain szerint kevesen ismerik annyira Irakot, mint a tábornok.   Hillary Clinton volt külügyminiszter ugyancsak pénteken úgy fogalmazott, hogy a romló iraki helyzet globális következményekkel járhat. Hard Choices című új könyvét népszerűsítő kampányának egyik állomásán a demokrata politikus ugyanakkor azt mondta, feltételeket kell támasztani az iraki vezetésnek, mielőtt egyáltalán felmerül a katonai segítségnyújtás lehetősége a szélsőséges iszlamisták feltartóztatására.   Clinton úgy vélekedett, az Irakban kialakult állapotok kezelése kényes és nehéz kérdést jelent Washington számára, mert Amerika nem vívhatja meg az irakiak harcát. Hozzátette, hogy egy működésképtelen, támogatás nélküli, autoriter kormányért harcolnának, és semmi értelmét nem látja annak, hogy ezért egyetlen amerikai életet is feláldozzanak.