IPad kép a falon?

Fotó: Marcus Kwan (Flickr CC-BY) / Marcus Kwan (Flickr CC-BY)

-

HÁTTÉR

A wow élmény az online hírfogyasztók napi desszertje. A tavaly év egyik ilyen marcipánszíve, egy ma már több milliós nézettségnél tartó, iPad “finger painting” videó volt. A 200 munkaóra alatt készült Morgan Freeman portré tökéletes mása lett lett a mintául szolgáló fotónak. Mi ez valójában? Egy lélegzetelállító applikációshow vagy egy mestermunka dokumentálása?


A rajzolgatás elemi szükségletünk. Legalábbis kisgyermekkorban kötelező és millió oldalról alá tudjuk támasztani, hogy miért jó csinálni, miért hasznos és mit fejleszt. Megszoktuk valamilyen eszköz jelenlétét, holott még intenzívebb az élmény, ha csak az ujjbegyünket - tenyerünket, testüket - használjuk. A digitális rajztábla is már a felnőtt éveit tapossa, egy nyomást és a digitális toll dőlésfokát is érzékelő felületre tényleg szuper rajzolni. (Az egeres Paint már inkább bosszantó, hacsak nem Mondik Noémi vagy.) Az iPaden használható festő- és rajzolóprogramokból is jó néhány termék van a  piacon, lényegében minden alkotó találhat stílusához illőt.

 


Kapásból több érvünk is lehet, hogy miért jó iPaden rajzolni. Eltekinthetünk a vázlatfüzet cipelésétől, a különböző színű, típusú ceruzák, tollak esetleges hiányától. Mindig nálunk lehet, a műveinket elmenthetjük, megosztjuk, törölhetjük. Tudunk minta után is alkotni, hosszútávon költségkímélő. Az iskolai oktatásban minden kütyü vonzó és elképzelhetünk egy ideális stílustörténeti rajzórát, ahol a különböző korszakokban született csendéleteket magunk fejezzük be. Caravaggio, Picasso, Damien Hirst egy-egy asztalt ábrázoló képe például egymás után igazi és elgondolkoztató flash lenne.

 

Van-e ebben titok?

Az iPad művészet kifejezés néhány éve vált a köztudat részévé. Legelsőként még 2009-ben a patináns New Yorker magazin tett a címlapjára egy okostelefonnal (jelesül iPhone-nal) készített képet. Jorge Colombo illusztrátornak - a már iPadre készült - new yorki életképei később még számos helyen megjelentek nyomtatásban. A sorozat a város közismert momentumait ábrázolja. A képek különlegessége igazából a technikai sajátosságban található: megragadó, hogy elmosódó vonalakat láthatóan egy "digitális" ujjbegy alakította ki.

 


Ugyanebben az évben egy sokkal híresebb művészt is elsodort először az iPhone majd az iPad őrület. A 77 éves David Hockney, a brit pop-art alapítója a szikrázó kékben úszó medencés képeiről lett ismert. Az anyaghasználata mindig is változatos volt és nyitottsága régebben is nyúlt a festészeten túlra, például a faxgép produktumai felé. Sőt, érdeklődése odáig terjedt, hogy egy véletlen felismerés folytán évekig tanulmányozta régi korok mestereinek technikáit. Számos, házilag is elvégzett kísérlet után arra a következtetésre jutott, hogy a különbőző tükrök, optikai lencsék segítsével alkották meg 1430-as évek után a művészek azokat a csodálatos perspektívákat. (Bár másfelől lehet élni a gyanúval, hogy a Hockney által még felfedezett “bakiknak” jelentéstartalmuk van.)

 


Hockney az iPadet nemcsak szkeccsfüzetnek használja, hanem az így készült képeket különböző formában ki is állítja. A közelmúltban zárt be a san franciscoi de Young Fine Arts Museumban egy mega Hockney kiállítás, ahol többek között 150 iPad kép között lehetett sétálni. (De nem kell aggódni, hamarosan Londonban nyílik a következő, az árulkodó The Printmaker címen.) Az iPad képek többsége monitoron keresztül látható, de a nyomtatás tökéletesedésének köszönhetően az amerikai Yosemite Nemzeti Parkról készült 2011-es kép Kaliforniában hat lapon, összesen háromszor három méteres nagyságban lett felfüggesztve.

 

"I do think it is a new medium" - David Hockney


 


A brit művész után egy másik bevett név is próbát tett a digitális képalkotással. Francesco Clemente az olasz transzavantgárd jelentős alakja, egyedi vizuális világát több stílus kombinálásával és változatos anyaghasználatával alakította ki. Az iPad képei erről pont nem tanúskodnak, de ezeket nem is állította ki.


hockney


Nem kell messzire utazni

Azzal, hogy ujjainkat újból alkotómunkára fogjuk, a barlangrajzoló őseinkkel is jobban megérezhetjük a kapcsolatot. És innen indul a másik szembeötlő dolog. Milyen módon találkozunk a digitális alkotásokkal. A dolog legnagyobb szépsége talán éppen ez lehet: mindenki számára ugyanaz érhető el. Még maga Hockney is így kezdte: az iPhone-ra rajzolt csendéleteit elküldte 15-20 barátjának, akik így minden reggel friss virágra ébredhettek. Ugyanazt látták, ugyanabban a formában. Ez tényleg izgalmas, hiszen még a fotónál, filmnél sem vagyunk a minőséggel mindig elégedettek.

Azok sincsenek elvágva a új médiumoktól, akiknek a "birtoklás" vágya fontos. Ezen a portálon limitált példányszámban megvásárolható digitális munkákra lelhetünk. Egészen elképesztő eltolódások vannak itt. 8 dollárért a filmrendező, Wim Wenders fotóját rendelhetjük meg, de a világ egyik legnagyszerűbb kortárs videoművészének Bill Violának szösszenetéért már 125 dollárt kell fizetni. Ennél durvább, hogy Hirst gyémántokkal kirakott csecsemőkoponyáját bemutató mozgóképe most 800 dollárért lehet a "miénk". Figyelem, nem printben vagy dvd-én jutunk a művekhez, hanem az eredeti formátumban elküldik. Pont. A korlátozott szám miatt ez amolyan mini tőzsde. Az árak az elérhető mennyiség függvényében változnak és később mi is újraértékesítjük a megszerzett munkákat. Oké. Máshonnan is frissülhetünk, például Colombo munkája hagyományos nyomatban juthat el hozzánk. Itt már 24 dollártól miénk lehet egy feltehetően számozott és aláírt példány. Mindenki másnak marad az internet, ahol a legtöbb iPad art kering. De vannak akik hobbiból építenek egy külön iPad rajongói oldalt, ahol közlik a legkedvesebb iPad képeket is.  

Gyakorlati tanácsok

Aki nem gondolkozik abban, hogy a művészet jövőbeli átrendeződésének generátora legyen, az is bátran próbálja ki a különböző applikációkat. A rajzolás öröme biztosan a miénk és ezt szerencsére elérhető áron kaphatjuk meg. Sőt, a Hockney által használt Brushes ingyenesen letölthető iPadre és iPhone-re, de a drágább Adobe Photoshop Touch is megszerezhető. Az idei év Apple design nyertese a Procreate színes-szagos, de az ArtRage és az Androidra is működő Sketchbook Pro se lehet rossz. Mi azért kíváncsiak vagyunk az első hazai iPad art kiállításra is. Az eszközt egyelőre csak a művészet hordozójaként láthattuk, bár Szvet Tamás 2013-as videóinstallációja már inkább a kettő között van. A digitális művészet feldolgozása viszont már nálunk is elkezdődött. Az acb Galériában február 20-ig hét kortárs magyar művész kilencvenes években készült, az akkori új technológiákkal kísérletező művei láthatóak.