Interneten a kiskapu az adóhatóság pénztárgépeivel szemben

Fotó: AFP PHOTO/Lindsey Parnaby / AFP PHOTO/Lindsey Parnaby

-

Internetre menekülnek azok a kereskedők, akik nem szívelik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 24 órában megfigyelje tevékenységüket.


"Már csak karácsonyig leszek nyitva, utána bezárok" - mondta december közepén a vevőinek a láthatóan megcsappant kínálattal vegetáló játékboltos Budapest agglomerációjában. Ám arra a felvetésre, hogy "persze, persze, érthető, hiszen nincs forgalom egy kisvárosi üzletben", nem az volt a válasz, hogy "igen, igen", hanem az, hogy "nem, nem". Csak egyszerűen nem akar több százezer forintot beruházni a január elsejétől kötelező pénztárgépre, hogy azután még többet vegzálhassa az adóhivatal. A kereskedőknek még ma, vagyis december 31-én át kell állniuk az úgynevezett online pénztárgépekre, amelyek folyamatos összeköttetésben állnak az adóhivatallal, így a revizorok bármikor percre pontosan meg tudják mondani egy bolt forgalmát, és a forgalom után fizetendő adókötelezettséget. Bár az előkészületek már több mint egy éve tartanak, végül is nem sikerült még hadrendbe állítani azokat a pénztárgépeket, amelyek megfelelnek a NAV elvárásainak. Egy-két hete még az is bizonytalan volt, hogy január elsején kinyitnak-e egyáltalán például a benzinkutak, miután az adóhivatal azonnali bírságokat helyezett kilátásba azoknak, akik nem teljesítik a kötelezettségeket. Végül azonban a kormánynak is be kellett látnia, hogy a saját szabályozása is akadályozta az új gépek legyártását. Ezért néhány napja tett egy olyan kitételt, hogy azok mentesülnek a bírság alól, akik bizonyíthatóan mindent megtettek az új pénztárgépek telepítéséért. Ez azonban a kisebb kereskedőket nem győzte meg, főleg azokat, akik a termékkörük alapján megtehetik, hogy az internetre költözzenek. Pénztárgép telepítésére ugyanis csak a bemutatótermet vagy üzletet is fenntartó csomagküldő szolgáltatókat és internetes  kiskereskedőket kötelezik, akiknek nincs ilyen helyiségük, azoknak pénztárgépet sem kell telepíteniük. Ezzel mentesülnek a 100-200 ezer forintos költség alól (amelyet az állam 50 ezer forintos támogatása enyhíthetne), és elkerülik a revizorok valós idejű figyelő szemeit is. Az internetes kiskereskedelem természetesen már eddig is jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint a hagyományos bolti adásvétel, ha másért nem, hát azért, mert néhány milliárdos tételről könnyű tízmilliárdosra nőni. Az eNet felmérése szerint 2012-ben 177 milliárd forint volt a webáruházak forgalma, ami a prognózis szerint 2013-ban legalább 200 milliárd forintra nőtt. Az online pénztárgépek kikerülése várhatóan újabb lökést ad az elektronikus kereskedelemnek.


Online is virágzik az áfacsalás

A csalások fölött már a szakmai szervezet sem húnyhatott szemet. A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület ajánlást adott ki a webboltosoknak, amelyben maga is úgy fogalmaz, hogy "az utóbbi időben elharapóztak az olyan magyar nyelven működő, de külföldi webshopok, amelyek az egyes európai országokban érvényes, néhol jelentősen, akár közel 20%-kal alacsonyabb áfakulcsot szabálytalanul ki- használva, vagy esetenként akár áfamentes értékesítést folytatva, tisztességtelen árelőnyre tesznek szert a magyar piacon, ezzel nehéz helyzetbe hozva a szabályosan működő cégeket". A SzEK.org szerint a fogyasztók szempontjából ennek az a veszélye, hogy a külföldi székhelyű eladókkal szemben a magyar fogyasztó nehezen vagy egyáltalán nem tudja érvényesíteni  jogait. Mivel az internetezők leggyakrabban az ár-összehasonlító oldalakról értesülnek ezekről a kereskedőkről, ezért a szakmai szervezet azt javasolja, hogy az itt listázott webshopok között ne szerepeljenek olyanok, amelyek az általuk adott kedvező árakat az alacsonyabb áfakulcsok szabálytalan alkalmazásával érik el. Ennek elérése érdekében a listázott webshoptól elvárják, hogy egyértelműen tüntesse fel az árat, amely tartalmazza az áfát és annak mértékét is. Az eladó jelentkezzen be a magyar áfa hatálya alá, és az itteni áfakulcsot használja, és egyértelmű legyen az is, ki az online üzlet üzemeltetője.

Az online áfacsalás metódusa

Webshopban a nullás áfakulcs valószerűtlen, mivel jellemzően nem vállalkozó vásárol vállalkozótól, hanem egy magánember egy vállalkozástól. Márpedig még az Európai Unión belül is csak akkor lehet adómentesen értékesíteni, ha az értékesítő is és a vevő is – más tagállambeli – áfa adóalany. A webáruházak fogyasztói azonban jellemzően magánszemélyek, és ebből következően az adót minden esetben a termék értékesítője fizeti be. Azt, hogy az adókötelezettséget mely államban kell teljesíteni, a termékértékesítés teljesítési helye határozza meg. Ez utóbbit pedig a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adó törvény attól teszi függővé, hogy az értékesítés volumene az adott államban adóévben, illetve a megelőző adóévben elér-e egy bizonyos mértéket. A távolsági értékesítés uniós és magyarországi szabályozása lényegében adminisztrációs egyszerűsítést jelent a webáruházaknak, amelyek nem kötelesek magukat adóregisztrálni minden olyan tagállamban, ahol értékesítenek, mindaddig amíg az adott ország esetében rögzített értékhatárt el nem érik. Ez a regisztrációs egyszerűsítési szabály azonban jelentős visszaélésekhez vezet, mivel a külföldi – alacsonyabb általános forgalmi adókulcsú uniós tagállamban bejegyzett e-kereskedő – az értékhatár elérését követően sem kéri a magyarországi adóregisztrációt, amelyre egyébként törvény kötelezi. Magyarország esetében a regisztrációs értékhatár 35.000 euró, vagyis mintegy 10 millió forint.