Indul az országos stresszteszt

Fotó: Fotó: Europress/Getty Images/Dan Kitwood / Béla Fotós

Jobb vigyázni a munkahelyi stresszel, mert hosszú távon ártalmas. Szorongást, kiégést, hosszabb ideig tartó betegállományt, alvászavarokat okozhatnak az olyan körülmények, mint a pusztán határozott időre szóló szerződések, a leépítések vagy a munka értelmetlensége.


Minden negyedik munkavállaló szenved a munkahelyi stressz káros hatásaitól. A hazai és nemzetközi kutatások szerint a magyar és az uniós lakosság negyedének vannak szív- és érrendszeri betegségei, hát- és derékfájás panaszai, vagy pszichés eredetű problémái, mint a depresszió, a pánik vagy a kiégés. Éppen ezért a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete országos stresszfelmérést indított, hogy megvizsgálja, melyek az itthoni munkahelyeken a legjellemzőbb pszichoszociális stressztényezők, és mely szakmai csoportok a legveszélyeztetettebbek.  A Munkavédelmi Törvény 2008. január 1-től előírja, hogy a munkáltató köteles felmérni a munkahely pszichoszociális kockázatát (ez a munkavállalót a munkahelyén érő hatások összessége, melyek következtében stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi megbetegedések alakulhatnak ki), azt azonban nem írja elő, hogy ezt miként végezzék el. Így a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja elkészítette a Dániában kidolgozott és már több mint 15 országban sikerrel alkalmazott teszt (COPSOQ II) magyar verzióját. A nagyjából húsz percet igénybe vevő kérdőívet bárki névtelenül is kitöltheti, majd a végeredményt rögtön láthatja is a válaszadó. A különböző dimenziók szintjén - mint amilyen a munkatempó, a munka mennyisége, a munka értelmessége, a jutalmazás, a vezetés minősége, a munka-család-konfliktus - grafikonok mutatják, hogy az egyén által észlelt stressz mértéke mekkora az országos és az adott munkahelyi ágazat átlagos szintjéhez képest.



Stresszfaktor lehet a leépítés, a kihelyezés, a feladatok és készségek tekintetében megnövekedett rugalmasság elvárása, a pusztán határozott időre szóló szerződések, a munkahelyi bizonytalanság, a munka intenzitásának növekedése, a munka és a magánéleti közötti egyensúly megteremtésének lehetőségei, valamint a munkahelyi stresszel való megküzdést segítő programok hiánya és a szexuális zaklatás. A kérdőív kitöltőinek 9 százalékát érte szexuális inzultus a munkahelyén. Az alapvetően serkentő hatású, még egészséges stressz (eustressz) könnyen negatívvá (distressz) válhat, és akkor már gátja a munkavégzésnek. Például csökkentheti a lelkesedést, növelheti a betegállományban töltött napok számát. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2009-es tanulmánya szerint az elveszített munkanapok 50-60 százaléka közvetve vagy közvetlenül a munkahelyi stressznek tudható be. A munkahelyen kialakult krónikus stressz szoros összefüggésben van olyan betegségekkel, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a fertőzések, a fejfájás, az izomfájdalmak, a gyomor- és bélrendszeri tünetek, a menstruációs zavarok, a depresszió. A stressz továbbá egészségkárosító "rizikómagatartásokat" eredményezhet, mint a mértéktelen alkoholfogyasztás, az evés vagy a dohányzás. A munkahelyi stresszt így kezelheti hatékonyabban.