IMF: szárnyal a nemzetközi gazdaság

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK

-

Alapvetően kedvezőnek tartja a globális gazdaság helyzetét és kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője és politikai-stratégiai testülete.


A 189 országot tömörítő Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank hétvégén befejeződött éves közgyűlésének lezárásaként sajtóértekezletet tartott az IMF vezérigazgatója. Christine Lagarde felszólított mindenkit arra, hogy ne hagyják veszni az időt, használják ki a kedvező gazdasági körülményeket, hajtsanak végre minél több reformot.

Úgy fogalmazott, hogy "akkor a legjobb tetőt javítani, ha süt a nap". Elmondta, hogy meg kell erősíteni a tartós növekedés alapjait, miközben az IMF a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a korrupció elleni harcra.

Az IMF azzal számol, hogy idén 3,6 százalékkal, jövőre pedig már 3,7 százalékkal nő a globális gazdaság a tavalyi 3,2 százalék után.

Agustín Carstens, az IMF politikai-stratégiai testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) elnöke azt mondta, hogy a globális gazdaságra az általános derűlátás jellemző, erről "erős az egyetértés" a washingtoni megbeszéléseken részt vett pénzügyminiszterek és jegybanki vezetők között.

Az IMFC szombati közleménye szerint "kiemelten kell foglalkozni az örökölt problémák megoldásával, miközben hangsúlyt kell fektetni a termelékenység növelésére, a bérek emelésére és a munkanélküliséggel szembeni harcra".

A közlemény felszólította a jelentősen eladósodott államokat arra, hogy tegyenek erőfeszítéseket államháztartási hiányuk csökkentésére, miközben minden tagállamnak azon kell lennie, hogy erősödjön bankrendszere, ami így ellenállóbbá válik egy esetleges sokkal szemben.

A dokumentum hangsúlyozta továbbá, hogy a központi bankoknak folytatniuk kell a gazdaság élénkítését monetáris politikájukkal. Az IMFC közleménye szerint továbbra is vannak jócskán olyan kockázatok, amelyek veszélyeztetik a globális gazdaságot. Ezek közé tartoznak a geopolitikai kockázatok, mint például az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti feszültség, a szegény és gazdag országok közötti egyre nagyobb távolság, ami rontja a szabadkereskedelem és a globális együttműködés megítélését.