Ilyen még nem volt: Lázár János vs. Jávor Benedek

-

Orbán Gáspárra volt szükség ahhoz, hogy hosszú évek után egy kormányzati politikus vitára álljon ki egy ellenzékivel. Az ELTE jogi karán megrendezett esemény, ahol Lázár János vitázott Jávor Benedekkel, dékáni kérésre nem volt nyilvános a sajtó részére. A VS.hu bement, mert úgy gondoljuk, a viták a nyilvánosságra tartoznak, különösen ilyen fontos kérdésekben. A téma Paks volt.


Végül is egész jó műfaj a politikai vita, helyenként szórakoztató, és sok olyan dolog is kiderül egy érdemi vita közben, ami amúgy rejtve maradna. Most is elhangzottak olyan kijelentések, melyekre kormánypárti politikus még nem ragadtatta magát. Sajnos az utóbbi időben elszoktunk a nyílt vitáktól, de remélhetőleg a csütörtök esti eseményre nem különleges alkalomként, hanem egy folyamat nyitányaként fogunk emlékezni. Még akkor is, ha Lázár János és Jávor Benedek beszélgetését csak egy korlátozott nyilvánosságnak szánták a szervezők.


Különösen szigorú biztonsági intézkedések közepette zsúfolásig megtelt az egyetem nagy előadója. A közönség soraiban felbukkant többek között G. Fodor Gábor „politikai gondolkodó”, Giró-Szász András kormányszóvivő, illetve Szabó Rebeka, a PM képviselője is, jelezve, hogy itt nem lakossági fórumos tempóra kell készülni. A két diákegyesület (Sthaly15 és JÖSz – ennek tagja Orbán Gáspár, ő volt az egyik főszervező) szervezte eseményre Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár lazán, kordkabátban, kicsit késve érkezett, Jávor Benedek a PM társelnöke öltönyben és nyakkendőben várta. Lázár nyitóbeszédében először paksi „kapacitásfenntartásról” beszélt, és nem tudni, hogy tudatosan, vagy véletlenül-e de többször is összekeverte a már meglévő négy paksi blokk élettartamának meghosszabbítását a két új blokk felépítésével („már 2003 óta szó van róla”). Amikor Jávor Benedek erre felhívta Lázár figyelmét: „nem bontottad ki az igazság minden részletét”, rögtön jött a válasz: „azok a te haverjaid”. Kezdett igazi vitahangulat kialakulni, ilyesmire tényleg nem volt példa évek óta. Lázár kifejtette, az új atomerőmű megépítésére két okból van szükség. Egyrészt az olcsó áram Magyarország versenyképességének kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen a saját erőmű. Az atomerőmű olcsó áramot termel, az pedig munkahelyeket teremt. Az okfejtés szerint Európa azért marad le Amerikával szemben, mert ott olcsó az áram, itt pedig nem. A másik ok pedig egész egyszerűen az, hogy szükségünk lesz új erőművi kapacitásra, ugyanis több ezer megawattnyi erőművi kapacitás esik ki a rendszerből az elkövetkezendő évtizedekben. Az államtitkár utalt arra, hogy 2011-ben fogadta el a Parlament azt az Energiastratégiát, mely igenis számol az atomenergiával, így senkit nem érhetett meglepetésként, hogy az állam új blokkok építését tervezi. Jávor Benedek, miután megjegyezte, hogy korábban kellett volna lefolytatni a Paksról szóló vitát, felsorolta melyek azok az okok, melyek miatt kifogásolható a paksi paktum. Ezek azok azok az érvek, melyeket az ellenzék gyakran hangoztat mostanában Pakssal kapcsolatban: egyfelől a döntés körülményit kifogásolják (vita hiánya, nyilvánosság mellőzése), illetve a megkötött egyezmény következményire vonatkoztak (eladósodás, orosz függés, nukleáris kockázatok). Jávor szerint nincs szükség a két új blokk megépítésre, mert megújulók bevonásával ki lehetne váltani a szükséges kapacitást, arra pedig igénybe lehet venni uniós forrásokat, nem lenne szükség hitelfelvételre.

„Ez egy olyan orosz rulett, melyben lényegében az összes töltény benne van a tárban, és most pörgeti a kormány ezt a tárat, remélve hogy kipörgeti az üreset.”

A döntéshozatallal kapcsolatban Jávor elismerte, minden jogszerűen, ám nem demokratikusan történt: ez egy túl fajsúlyos kérdés ahhoz, hogy a nyilvánosság kizárásával hozzák meg. A felelős döntés meghozatalához szükséges lenne ismerni a hatástanulmányok és a pénzügyi megállapodás részleteit. Lázár véleménye szerint minden demokratikusan történt, ugyanis eddig nem volt arra példa, hogy egy nemzetközi hitelszerződést a kormány a Parlament elé vigyen, most ez fog történni, méghozzá a választások után. A pénzügyi megállapodást leszavazhatja az új Parlament. És akkor Lázár olyat mondott, amit fideszes politikus eddig soha:

„A hitelszerződés beterjesztésre kerül a Parlament számára ... példátlanul a rendszerváltás óta. Például az IMF hitel, mely 2008-ban megmentette az országot, nem került a magyar Országgyűlés elé.”

Az előkészítési szerződések azért nem nyilvánosak, mert azt nemzetközi tanácsadókkal együtt dolgozták ki, ha ők hozzájárulnak, azok is nyilvánosságra kerülhetnek. A tárgyalási jegyzőkönyvek részletei pedig az orosz fél kérésére nem hozhatók nyilvánosságra. „Azt a szerződést kötöttük meg amit nyilvánosságra hoztunk, nincs titkos vagy háttér-megállapodás.” Később ennek némileg ellentmondva Lázár kijelentette: „A nemzetközi együttműködési megállapodás mellett készült három megvalósítási szerződés tervezet. Csak azután kezdődhet meg a megvalósítás, ha a Parlament ezt a szerződéses konstrukciót jóváhagyja.Amikor az áram ára került szóba, Jávor megpróbálta elmagyarázni Lázárnak, hogy az új blokkokban megtermelt áram árába bele kell kalkulálni az építési költséget is, ezért az mindenképp drága lesz. Lázár úgy tűnt, valóban nem értette, mi köze az építés költségének az áram árához. Sajátos érvelése szerint olcsó lesz a paksi áram, mert nem ő számol tőkeköltséggel: a hitelt ugyanis nem az építtető MVM veszi fel, hanem az állam. Azt viszont nem említette meg, hogy ebben az esetben a teljes építési költség (Jávor szerint összesen 6000 milliárd forint, ez az összeg azért túlzó) az államadósságot növeli majd. A hitelt valahogyan (magasabb áramár vagy adók formájában) mindenképp vissza kell fizetni.

„Az Egyesült Államokkal még egyelőre nem tudunk versenyezni, de Orbán Viktor erre majd képes lesz a választások után” – na ezt a mondatát már Lázár sem bírta ki röhögés nélkül.

Orosz függőség

A függőségről szólva Lázár úgy vélte, mivel Pakson eddig is orosz reaktorok működtek, ez a fajta függőségünk nem fog növekedni. Ez szerinte annak ellenére nem jelent problémát, hogy a korábban említett Energiastratégia a függőség csökkentését tekinti kívánatosnak emlékeztetett Jávor, aki ugyanakkor megemlítette a hitelfelvétel pénzügyi függőséggel is jár. Ez pedig – folytatta Jávor – Ukrajna példáján látszik mekkora kockázatot jelenthet. Ezt az állítást Lázár sem vitatta, viszont hozzátette, más nem adott volna nekünk ekkora hitelt atomerőmű-építésre, és ez valószínűleg így is van.

A hitel

Lázár elmondása alapján új részletek is kiderültek a pénzügyi megállpodásról. Ennek értelmében három részre tagolódik a hitel. Az első szakaszban, amíg „minimális hitelösszeget hívtunk le” 3,95 százalék a kamat, ebből lesz 4 majd 4,5 százalék. A háromezer milliárd sem feltétlenül annyi, hanem csak egy keretösszeg, nem szükséges felvenni az egészet. Ha nem hívjuk le a teljes összeget, a tőketartozásunk is alacsonyabb lesz. Bármekkora is lesz a hitel, az semmiképp sem növeli majd az államadósságot Lázár szerint. A beruházás ugyanis akkora GDP-növekedést jelent (az olcsó áram miatt javuló versenyképességen keresztül), hogy mindenképp megéri belevágni.

„Már ezért érdemes volt ezt a vitát megrendezni, mert olyan információkhoz jutunk, amiket eddig nem osztottatok meg a nyilvánossággal.” „Ha meghívsz egy kávéra, neked elmondanám.” „Attól tartok az államtitoksértés lenne, mert ezeket az adatokat tíz évre titkosítottátok.” „Nem államtitok, csak szolgálati titok.”

Túl korai volt a döntés?

Elterjedt vélekedés, hogy elegendő lett volna öt-nyolc év múlva dönteni csak a beruházásról, hiszen a jelenlegi paksi blokkok 2032-ig biztosan működnek, az új atomerőmű megépítésre pedig elegendő tíz év. Így viszont a hat blokk párhuzamosan fog működni ez pedig sok problémával járhat. Ezek megoldása Jávor szerint olyan beruházásokat igényel (hálózatfejlesztés, energiatározók) melyek sok száz milliárdba kerülnek majd. Ráadásul annyi áramot fogunk termelni, melyet mindenképp el kell majd adnunk, és nem biztos, hogy lesz rá vevő. Lázár szerint egyáltalán nem lesz ilyen átmeneti időszak. A kormányzat tehát úgy számol, hogy az új blokkok nem tíz, hanem csak húsz év múlva állnak üzembe, mert az engedélyeztetés el fog húzódni. Ha mégis lesz ilyen időszak, az maximum 3-4 évig fog tartani, és akkor legfeljebb kevesebb áramot kell importálnunk Lázár vélekedése szerint.

Miért nem volt pályázat?

Lázár szerint egy oroszokkal kötendő szerződésre úgyis csak az oroszok pályáztak volna, ezért felesleges lett volna bármiféle pályázatot kiírni. Az építést végző Rosztatomnak viszont kötelező lesz majd tendereztetni, és ebbe a felállásba az Európai Unió is beleegyezett: államközi megállpodást nem kell tendereztetni. Itt ismét elbeszélt egymás mellett a két fél. Jávor azt mondta, az Unió versenyjogi eljárást indíthat Magyarország ellen (az MVM számára nyújtott állami hitel miatt), míg Lázár azt gondolja, az Unió a negyven százalékos magyar beszállítói arányt szeretné valamiért megakadályozni.

„Állunk az uniós vizsgálat elé. Bátran megyünk Brüsszelbe.” „Én a kormány helyében nem mennék ilyen bátran Brüsszelbe” „Na, ez a kettőnk közti különbség.”

Az államtitkár szerint kiemelten fontos célja a kormánynak, hogy Magyarországra csak az szállíthat üzemanyagot, aki elszállítja a radioaktív hulladékot is. Jávor felhívta Lázár figyelmét, hogy a Parlament által elfogadott szerződés értelmében húsz év elteltével Oroszország visszaszállítja Magyarországra az elhasznált fűtőelemeket. Az államtitkár ekkor azzal vádolta meg Jávort, hogy rosszul olvasta a szerződést, pedig valójában Lázár tévedett. A szerződés valóban tartalmazza, hogy az elhasznált fűtőelemeket el kell szállítani, de ugyanakkor azt is, hogy húsz évig maradhatnak csak Oroszország területén. Nemzetközi egyezmények tiltják ugyanis, hogy egy ország ilyen formán lepasszolja egy másik országnak a nukleáris hulladékot.

Vitázni jó!

A másfél órás vita során sok minden kiderült, például az, hogy Jávor csak kicsit, Lázár viszont nagyon felkészületlen energetikai kérdésekben. Ennek ellenére a rendezvény mindenképp hasznos volt, mert nagyrészt érvekre támaszkodva vitatkoztak a felek, bár a személyeskedés mellőzésére néha figyelmeztetni kellett őket. Bepillantást nyerhettünk a kormányzati logikába, ami ritka alkalom manapság, és megtudtuk azt is: Lázár egy Unicum mellett megbeszélné még Jávorral is, hogyan kerül a PM társelnöke egy szerinte orosz- és atompárti Összefogásba.