Így vesztette el Amerika az űrversenyt

Fotó: NASA / NASA

-

Az amerikaiak Achillesére lépett rá Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ha folytatódnak az Oroszországot büntető szankciók, nem mennek a Szojuzok az ISS-re. A NASA önerőből képtelen most emberes űrutazásra. Jöhetnek a japánok, a SpaceX és a Dragon, vagy egy rejtélyes új űrsikló, ha már a régieket kukázta a NASA.


Jelenleg a világ első számú űrhatalma Oroszország. Ugyanis az egyetlen űrügynökség a Roszkoszmosz, amelyik szinte akkor bocsáthat fel egy emberek szállítására is alkalmas rakétát, amikor akar. Az Egyesült Államok és a NASA is meghajolt, és a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) csak a Szojuzok jutnak fel. Ennek pedig Vlagyimir Putyin tudatában van. Oroszországot az ukrajnai válság miatt a nyugati szövetségek egyre szigorúbb szankciókkal próbálják büntetni. Putyin azonban az elmúlt héten lerázta magáról a fenyítéseket. Közölta, ha továbbra is keménykednek országával szemben, akkor az ISS-re nem szállítanak többet sem űrhajóst, sem semmilyen készleteket. Egy kis vigaszt nyújt, hogy a SpaceX Dragon űrhajója már háromszor sikerrel eljutott a Nemzetközi Űrállomásra - és földet is ért. Lassan elkezdődhetnek az emberes tesztek is, a megzsarolt amerikai űrkutatásra viszont vár még pár álmatlan éjszaka. Elmagyarázzuk, hogyan vesztette el Amerika azt az űrversenyt, amelyet egyszer már megnyert. Nemzetközi Űrállomás (ISS) Nemzetközi Űrállomás (ISS)

De miért nincs Amerikának űrhajója?

Az űrsiklók harminc éves karrierje 1981-ben kezdődött a Columbia startjával, aztán két katasztrófa és az anyagi források hiánya miatt a NASA leszerelte a flottáját. A program célja és legnagyobb kihívása az volt, hogy olyan űreszközöket gyártsanak, amelyek újra felhasználhatóak lesznek, mert az amerikai űrügynökség ezzel akarta lefaragni a költségein. Az űrsiklók garantálták, hogy van értelme belevágni a Nemzetközi Űrállomásba (ISS), hiszen olyan járművekre tettek így szert, amelyekkel szinte bármikor fel-  és leszállhattak ott, ahol akartak. Űrkapszulát nem is fejlesztettek melléjük, ez a megoldás sokkal jobbnak tűnt. Az első űrsikló az Enterprise volt, amelyet csak arra építettek, hogy kipróbálják, le lehet-e szállni úgy egy űrsiklóval, mint egy kereskedelmi repülővel. A pozitív tesztek után megépült a Columbia, a Challenger, az Atlantis és a Discovery, amelyek már asztronautákkal repültek. Aztán a Challenger 1986-os katasztrófája után megépítették a legmodernebb siklót, az Endeavourt, amely 1991-ben készült el.

Élt 27 évet

A program leállítását akkor vetették fel, amikor 2003-ban a visszatérés közben, egy leszakadt szigetelőanyag darabka miatt a Columbia is megsemmisült. Ekkor az űrsiklókat az utolsó négyzetcentiméterig átvizsgálták, majd 2005-ben a Discovery újra elindulhatott a Nemzetközi Űrállomásra. A köztes időben az oroszok Szojuz-rakétái játszották a liftet az ISS és a Föld között. A Discovery útja sem volt zökkenőmentes, a szigetelés egy darabja elengedett, amelyet egy külön űrsétán kellett kijavítani. Ezután már biztos volt, hogy a NASA kukázza az űrsiklókat. Helyette berendelték inkább az Orion-modult, amely 2025-ben egy aszteroidához, majd 2030-ban a Marsra indulhat.

Rakétája van Európának


Az oroszok a világűr királyai

A világon már minden olyan országnak van űrkutatási hivatala, amelyik szeretné magát vezető hatalomként bemutatni. Irántól kezdve, Indián át egészen az Európai Unióig vannak űrügynökségek különböző hordozórakétákkal és tervekkel. De valójában mindösszesen három ügynökség van, amelyik képes volt eddig emberes űrutazásra. Oroszország és az Egyesült Államok programja mellé csak Kína iratkozott fel 2004-ben. Rajtuk kívül senki más. A japán űrügynökség (JAXA) ugyan sikeresen kifejlesztett egy űrsiklót, a HOPE-X-et, de már a tesztrepüléseknél számtalan gond akadt az eszközzel. A projeknek végül egy 2003-as sikertelen leszállás tett be, akkor törölték is az egész programot. A JAXA állítása szerint megfelelő források mellett még ki lehetne hozni valamit a siklóból. Viszont az biztos, hogy nem lehet néhány nap alatt visszatölteni mentésből a programot. Az európia űrkutatási hivatal (ESA) a nyolcvanas-kilencvenes években tervezgette a Hermes-projektet, de a partnerországoknak se pénzük, se kedvük nem volt támogatni a programot. Az 1975-ös terv egy fázist élt meg, az előkészítést, majd 1991-ben, forráshiányra hivatkozva törölték az amúgy sem túl erős koncepciót. Az X-37B ugyan a NASA rendelkezésére áll, de azt viszont nem emberek szállítására tervezték. A rejtélyes űrsiklóról senki sem tudja, hogy pontosan mire alkalmas, de a szakértők úgy vélik, hogy talán képes lehet csatlakozni az űrállomásra és egy kisebb mennyiségű utánpótlást is felvinni az ISS legénységének. Egy fokkal életképesebb megoldás lehetne a SpaceX magáncég Dragon űrhajóját felhasználni, amelyik már túl van több sikeres fellövésen. Igaz, egyik alkalommal sem volt legénység a fedélzeten, de a Dragon legalább alkalmas rá, hogy készletekkel lássa el az ISS személyzetét.



A tévében hadseregnek mindig vannak titkai

Az itthon is népszerű Elnök emberei (West Wing) című sorozatban hasonló helyzettel találta magát szemben az amerikai kormány. Az űrsikló program éppen szünetelt, az oroszok a Szojuzokkal bajlódtak, a Nemzetközi Űrállomáson pedig vészesen fogyott az oxigén. A kutatóállomáson lévő három asztronautát (egy oroszt és két amerikait) viszont meg kell menteni, hogy a közvélemény ne háborodjon fel. A kilátástalannak tűnő helyzetben váratlan helyről kap segítséget az elnök: a hadsereg jelzi, neki van egy szupertitkos űrsiklója, amely startra kész. Az adminisztrációnak azonban nem minden tagja lelkesedik az ötletért, ugyanis attól tartanak, hogy a fedélzeten lévő orosz kozmonauta szétkürtöli majd, hogy a segítségükre küldött űrrepülő nem egy próbarepülésekre használt, frissen átalakított űrsikló, hanem egy titkos katonai berendezés. A Dragon után a titkos katonai űrsikló lehetne a legizgalmasabb terv, ám egyelőre nem rukkolt elő ilyesmivel az amerikai hadsereg.