Így választottak a Krímben

Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov / MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

-

A félsziget lakosai az első híradások szerint elsöprő többséggel az Oroszországgal történő egyesülés mellett döntöttek a Krími Autonóm Köztársaság kormánya által kiírt vasárnapi népszavazáson.


Az EU vezető szervei és az ukrán kormány által is jogellenesenek minősített voksolás a beszámolók szerint magas részvétel mellett és békésen zajlott. A szavazatot leadni mintegy másfél millióan jogosultak, de a közel 40 százalékos ukrán és a tatár kisebbség is jelezte: bojkottálja a népszavazást. - Ennek ellenére a várakozások szerint a részvételi arány meghaladta a 80 százalékot is, és az előzetes eredmények szerint a szavazatok 93 százaléka az Oroszországhoz történő csatlakozást támogatja. Az orosz média által előre megjósolt eredmény a nemzetközi sajtó által közölt hírek szerint egyáltalán nem meglepő, hiszen a referendum elég sajátos módon zajlott. Volt, aki több szavazócédulát dobott be egyszerre a ládába, és beszámoltak arról is, hogy a regisztrált szavazók listáján nem szereplő, önmagukat útlevéllel igazoló személyek jelentek meg a szavazóhelyiségekben, ahol a választási bizottság tagjai azonnali - kézfeltartással jelzett - döntést hoztak arról, hogy az illető jogosult-e mégis szavazata leadására. A Krím Köztársaság önjelölt miniszterelnöke, Szergej Akszjonov szerint a lehető leggyorsabban foganatosítják a népszavazás eredményét, és csatlakoznak Oroszországhoz. Az ukrán kormány, amely a nemzetközi közvéleményhez hasonlóan nem ismeri el a jogosultságát a vasárnapi szavazásnak,  jelezte: felkutatják és bíróság elé állítják az összes szeparatista felbújtót, köztük Akszjonovot is. A kormány vasárnapi ülésén egyúttal arról is döntött, hogy újabb forrásokat különít el a hadsereg számára, és megerősíti az ország keleti és északi határvonalainak védelmét. Kijev szerint Oroszország súlyosan megszegte a nemzetközi szerződéseket azzal, hogy a megengedett közel duplájára emelte a Krímben állomásoztatott haderejét. Az ukrán védelmi miniszter szerint jelenleg 22 ezer orosz katona tartózkodik a félszigeten, miután a hétvégén  3500 fős utánpótlás érkezett. Az ukrán-orosz határra további 60 ezer orosz katonát vezényeltek az ukrán védelmi miniszter szerint, aki vasárnap jelezte: az ukrán katonaságnak nem áll szándékában elhagyni a félszigetet. - Az uniós döntéshozók közleménye szerint hétfőtől életbe lépnek az Oroszország ellen megszavazott szankciók. Miután a hónap elején Brüsszel csak szimbolikus lépésekkel határolódott el Oroszországtól - felfüggesztette a vízumügyi tárgyalásokat, és leállította a G8-csúcs előkészületeit -, most újabb látványintézkedésekre készül. Orosz tisztségviselőkkel szemben beutazási tilalmat és vagyonuk befagyasztását ígér az EB, de a “messzemenő” gazdasági következményekkel járó szankciókról továbbra is csak tárgyalnak majd a tagországok vezetői. Korábbi hírek szerint meglehetősen nagy eltérések mutatkoztak a tagállamok álláspontjában: a lengyelek, a baltiak és a britek sok, a dél-európai országok jóval kevesebb személyt akartak felvenni a tiltólistára. Az európai érdekkülönbségeket és az egységes külpolitikai fellépés hiányát jól jelzi, hogy bár tényleges gazdasági szankciókról hivatalosan még nem esett szó, a bolgárok máris jelezték: ha európai szankciókat vezetnek be Oroszország ellen, annak "a legnagyobb vesztesei kelet-európai országok lesznek", így ők ezeket nem támogatják.