Így tenné lehetővé a paksi népszavazást az Együtt-PM

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás / MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Az Alkotmánybírósághoz, illetve Székely László ombudsmanhoz fordul az Együtt-PM, így próbálván útjába állni a paksi szerződésnek.


Az Együtt-PM elfogadhatatlannak tartja, hogy „a kormányzat jogi trükközéssel meg tudja akadályozni népszavazás megtartását” – mondta el Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke az MTI-nek. Jávor sajnálatosnak tartja azt is, hogy a Kúria döntésében megjelenő jogértelmezés általános népszavazási tilalmat érvényesít minden olyan kérdésben, ami akár érintőlegesen is nemzetközi szerződéshez köthető. Ezért a pártszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a népszavazás megtarthatóságának megállapítását. Székely László ombudsmantól azt kéri az Együtt-PM: kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását arról, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatos orosz államkölcsön-szerződés nem sérti-e az Alaptörvény azon rendelkezését, amely tiltja az államadósság növelését. „Minden eszközt meg fogunk ragadni, hogy az útjába álljunk ennek a szerződésnek, mert a nemzeti érdekkel ellentétes, hazánkat mind pénzügyileg, mind az energiagazdálkodás tekintetében orosz függőségbe taszítja” – jelentette ki Jávor. A Kúria kedden hozott végzésében helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, miszerint nem lehet népszavazást tartani a paksi erőmű bővítéséről.


Miről nem lehet népszavazást tartani?

Magyarország Alaptörvényének 8. cikke szerint (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.