Így süllyedt el a magyar Titanic - a Pajtás tragédiája a Balatonon

Fotó: hajokanno.fw.hu / hajokanno.fw.hu

-

Hatvan évvel ezelőtt, 1954. május 30-án történt a magyar hajózás történetének egyik legnagyobb, sokáig titokban tartott katasztrófája. A Pajtás nevű hajó balatonfüredi tragédiájában 23-an vesztették életüket.


Mint a legtöbb szerencsétlenség, a Pajtásé is úgy kezdődött, hogy minden jól indult. 1954. május 30-án, vasárnap, gyermeknapon rengetegen gyűltek össze a balatonfüredi kikötőben, hogy hajókázásra menjenek. A Pajtás Siófokról érkezett, s az utasok ki- és beszállása után Tihany felé folytatta útját. Már eltávolodott a parttól, amikor vitorlásverseny kezdődött a tavon, s a hajó utasai a Pajtás bal oldalára tódultak, hogy lássák a rajtot. Közben a hajó éles fordulatot vett, és megbillent. Az utasok ijedtükben mindannyian a gőzös jobb oldalára futottak, mire a hajótest ismét megdőlt. - - A kapitány próbálta egyensúlyba állítani a hajót, de a manőver nem sikerült, és a Pajtás süllyedni kezdett. A baleset közel történt a parthoz, ám mivel a hajó lesüllyedt a fenékre, és csak egy része állt ki a vízből, a tragédia bekövetkezett. A katasztrófa még nagyobb lehetett volna, ha fel is robban a Pajtás, de a fűtőnek volt annyi lélekjelenléte, hogy kiengedje a gőzt a kazánból. Nem sokkal később azonban már ő sem tudott megmenekülni. A hajó – korabeli források szerinti – 176-178 utasa és a 6 fős személyzet közül összesen 23-an haltak meg, több mint ötvenen megsérültek. Egyes leírások és elemzések szerint azonban nem az utasok mozgása miatt következett be a baleset. Egyrészt a nem kifejezetten nagy méretű hajón eleve annyian voltak, hogy nem tudtak volna egyik oldalról a másikra szaladni az utasok. Másrészt a Pajtás műszakilag nem volt megfelelően átépítve, a hajó eleve labilis volt. A műszaki és biztonsági követelményekkel senki sem foglalkozott, és bár a hajó kapitánya észlelte, hogy a gőzössel balesetveszélyes a közlekedés, akkoriban ez senkit sem érdekelt.

Hajókatasztrófa a Rákosi-korszakban

A baleset évszámáról persze azonnal beugrik, hogyan kezelhették a tragédiát a legsötétebb diktatúrában. Úgy, hogy azonnal, a tragédia megtörténte után és még a helyszínen rögtön megakadályozták az eset nyilvánosságra kerülését. A füredi mólót azonnal ellepték az ÁVH emberei, akik senkit sem engedtek a partra. A fotózó turisták kezéből kivették a fényképezőgépeket, kihúzgálták a filmeket. Megfenyegették a szemtanúkat, hogy semmiről sem beszélhetnek. Még a helyszínre siető közlekedési minisztert sem akarták beengedni a mólóra. Megszállták a telefonközpontot, mai kifejezéssel élve hírzárlatot rendeltek el, mindezt az ÁVH könyörtelen módszereivel tették. A mentéssel viszont egyáltalán nem törődtek.


-


A katasztrófát követő percek

A vitorlásverseny résztvevői azonnal az elsüllyedt hajótesthez siettek. A partról is sokan próbáltak a hajóhoz jutni, hogy segítsenek a mentésben. A hajó utasai közül, akik tudtak, a megbillent hajótest tetejére menekültek. A katasztrófáról szóló hírek szerint egy anya a babakocsival együtt a vízbe dobta csecsemőjét; a babát a pólya fent tartotta a vízen, és az anyja is megmenekült. A Pajtáson állítólag szovjet katonák is utaztak, akik megpróbáltak kiúszni a tóból, de a nehéz csizmájuk miatt nem tudtak, és megfulladtak. A hajón jutalomutazáson vett részt egy iskola és egy katonai alakulat, melynek tagjai közül szintén többen áldozatokká váltak. A beszámolók azt is leírják, hogy egy nőt a szűk hajóablakon rángattak ki: az ablakkeret lenyúzta a csípőjéről a húst, mégis életben maradt. A források szerint a legfiatalabb áldozat 7, a legidősebb 68 éves volt.


Mi történt a tragédia után?

A baleset után letartóztatták a Pajtás kapitányát, Heisz Pált. Nyolc hónapig volt előzetes letartóztatásban. A vízből kihalászott hajónapló tanúsította, hogy nem volt túlterhelve a jármű, így elkerülte a halálbüntetést. Állást sokáig nem kapott, végül a siófoki kikötőben lett felügyelő, a balesetről soha senkinek nem beszélt. Ismerősei azt mondták róla, szomorú, magába forduló emberré vált. A párt lapjában, a Szabad Népben ennyi jelent meg a Pajtás tragédiájáról Hajószerencsétlenség a Balatonon címmel: „A Magyar Távirati Iroda közli, hogy Pajtás nevű balatoni csavargőzös 1954. május 30-án, délelőtt 11.45 órakor Balatonfürednél felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 ember tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindultak. A hajón utazók közül 12 személy: Csomai Antalné, Csomai Piroska, Csernus Ferencné, Wittman Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mözsi, Vituska Mária őcsényi, Ötvös Iván [Irén] mesterszállási, Bernhárdt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre beregdaróci, özv. Domenic Gyuláné budapesti és Göbölyös László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek. A felborult hajó felemelése, valamint a szerencsétlenség okainak és a felelős személyeknek megállapítása folyamatban van.”  


-


A Pajtás: a Dunáról a Balatonra, rosszul átépítve

Az 1918-ban épült hajó a Dunán szállította az utasokat 1945-ig. A háború végén süllyedt el. Egy évvel később emelték ki a folyóból, és kitalálták, hogy átépítése után a Balatonon állítják „szolgálatba”. A tavon akkoriban ugyanis olyan mértékben megnőtt a forgalom, hogy a nyaralók kiszolgálására nem volt elég hajó. A Pajtás kapacitását 150-ről 200 főre emelték, tetejét meghosszabbították, mentőcsónakokat helyeztek el rajta. Az átalakítás során még a legalapvetőbb műszaki követelményeket sem vették figyelembe: a Pajtásra egy másik csavargőzös nagyobb méretű hajócsavarját szerelték, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra megsüllyedt, állékonysága csökkent. A hullámállóság miatt megnövelték az oldalmagasságot, de ezáltal a súlypontmagasság is nőtt, műszaki és stabilitási próbát pedig nem végeztek. A nem megfelelő műszaki átalakítás vezetett oda, hogy a hajó billegett, imbolygott. A hajót a tragédia után kiemelték a vízből, és 1957-ben kétcsavaros motorhajóvá építették át, nevét Siófokra változtatták. Később Dömsöd néven a Dunán állították forgalomba, ahonnan 1987-ben vonták ki. A hajót állítólag egy osztrák vállalkozó vásárolta meg 2002-ben, hogy jachtot csináljon belőle. A hatvan évvel ezelőtti katasztrófa áldozatainak emlékművét, Raffay Béla alkotását 1999-ben leplezték le a balatonfüredi Tagore sétányon: a bronzba öntött hajóablakot formáló talapzatból egy kéz nyúlik az ég felé.