Így menthetik meg a nők a magyar focit

Fotó: MLSZ / MLSZ

-

HÁTTÉR

A magyar női fociválogatott ugyanúgy kezdte az évet, ahogy a férfi, egy debütáló szövetségi kapitánnyal. Markó Edina csapata azonban a csúnya győri zakó helyett megnyert egy horvátországi tornát, a lengyeleket és a világranglistát vezető USA ligaválogatottját is legyőzve. A magyar futballtörténelem első női szövetségi kapitánya szurkol Pintér Attila csapatának, de nem fél kimondani, női labdarúgásunknak most több esélye van a kitörésre a nemzetközileg is jegyzett játékosokkal és a behozható lemaradással.


Ön szerint ma Magyarországon százból hány ember tudja, hogy a Wolfsburgban játszó Jakabfi Zsanettnek köszönhetően BL-címvédő focistánk van, aki két gólt lőtt a magyar válogatott legutóbbi meccsén, és jövő héten a Barcelona ellen játszik BL-negyeddöntőt? Nagyon kevesen, talán csak néhányan, épp ezért fontos ez a horvátországi tornagyőzelem. A foci kirakata ugyanis a válogatott, és csak általa tudunk eljutni oda, hogy az iskolákban a kislányok focizni akarjanak. Egyébként Zsanettnek tavaly viszonylag jó sajtója volt itthon, de persze nem lehet összehasonlítani azzal, ami kint körülveszi. A horvát tornán épp azt mesélte, mennyire élvezi, hogy amikor hazajön, nyugisan csinálhatja a saját kis programjait, ezzel szemben odakint nem nagyon van magánélete (a 24 éves focistát kétszer a Bundesliga legjobbjának is választották – a szerk.). Én azért mégis szeretném, ha az egyetlen BL-győztes magyar focistát ismernék és elismernék itthon.   Jakabfi férfiakat megszégyenítő gólt lőtt a Frankfurtnak (10:35-nél) a Bundesligában (akkorát, hogy csak teljes képernyőn lehet látni):


Önt hányan keresték a tornagyőzelem óta? Sokan gratuláltak, de azt mindenkinek elmondtam, hogy inkább tétmeccsek után fogadnám szívesen a szép szavakat. Helyén kell kezelni az eredményt, bár tény, hogy egy nagyon jó tornán értük el.

Azt mondta, sikerült megtalálni az optimális összetételű csapatot az idei térmérkőzésekre. Ettől messze jár a férfiválogatott, mégis inkább arról cikkeznek. Mikor lesz olyan elismertségük, mint mondjuk a női kézilabdának? Nagyon jó ez a párhuzam, én is előhoztam volna. A kézilabdában is volt olyan korszak, hogy a női szakág hozta az eredményeket a férfiak helyett, aztán most már folyamatosan húzzák egymást, hol az egyik, hol a másik sikeresebb. Számos európai példa mutatja – és ez számunkra is követendő lehet –, hogy ahol az egyik szakág erős, ott a másik is az lesz. Nemzetközi szinten már nem állnak rosszul: két éve 90 ezren voltak Londonban a női olimpiai döntőn, Münchenben 52 ezren a BL-döntőn. Ebben benne van az is, hogy a világversenyeket oda viszik, ahol a legnagyobb a nézettség. Nemrég voltam egy konferencián, ott kiderült, Angliában már a második legnépszerűbb sportág a férfifoci mögött, és Németországban is a legnépszerűbb női sport. Viszont ma már a minőség is ott van a népszerűség mögött. Csak meg kell nézni egy BL-döntőt, de egy Eb- vagy vb-meccs is abszolút élvezhető.

-


Ibrahimovic viszont nemrég azt mondta, még viccnek is rossz összevetni a női és férfi focit, és lehurrogta azokat, akik több elismerést követeltek a nőknek. Ibrát szeretjük, de a játékáért, és nem más miatt. Mindig azt mondom, hogy a mi játékunk az 50-es, 60-as évek férfifociját idézi: kicsit lassú, de egzotikus. Soha nem lesz olyan gyors és dinamikus, mint a férfifoci, egész egyszerűen a fizikai adottságok miatt. Mocsai Lajosnak volt egy nagyon jó mondása: Görbicz Anitáék úgy lőnek kapura, ahogy Nagy Laciék passzolnak, ez tényleg így van, és így is lesz. Ezt még helyre kell rakni az emberek fejében: ne a férfifocihoz hasonlítsanak minket, mint ahogy egy női sprintert sem egy férfival vetnek össze. Sepp Blatter FIFA-elnök szűkebb nadrágot és bikinis naptárokat javasolt a női foci népszerűsítéséhez, erről mi a véleménye? Nem egy ilyen naptár készült, ahol válogatottak vetkőztek, sőt a franciáknál a bikini sem maradt fent. Szerintem ebben a szakaszban még tényleg fontos, hogy az emberekkel tudassuk, nem azok a lányok fociznak, akik fiúnak készültek, de nem annak sikerültek, hanem ők is csinosak, nőiesek és igenis nézhetőek, több okból is.

Visszatérve a hazai focihoz, történelmi pillanatnak nevezte, hogy most először női kapitány van a női válogatottnál, mondván, ezzel végre elismerték, hogy esetleg a nők is értenek a futballhoz. A kluboknál sem gyakori a női szakember? Sokáig egyedüli zászlóvivő voltam az NB I-ben, aztán ketten lettünk, mára pedig látok egy pozitív fordulatot. Jönnek a fiatal lányok, rengetegen végzik el a B és C licenceket. Remélem, felismerik, hogy van ebben lehetőség, és ha nem is lesznek milliomosok, azzal foglalkozhatnak, amit szeretnek. Mint ahogy azt is remélem, hogy nem csak azért lettem kapitány, mert nő vagyok. Nőként a hangot is jobban meg tudja velük találni? Nem biztos, hogy nemi kérdés, szívesebben fognám ezt a pedagógusdiplomámra. Az edzés nálam mindig pedagógiai elveken alapul: az embert és partnert látom, persze azért nem teljes liberalizmusban, mert mindennek megvan a maga helye és ideje. Amikor kapitány lett, hangsúlyozta, hogy a pszichológiának is teret kell nyitni. Nincs a magyar fociban sztereotípia a pszichológusokkal szemben? A férfiválogatott a hírek szerint nem sűrűn látogatja a pszichológusát, ami aztán látszott is a bukaresti leblokkoláson. Nem mindegy, hogy egy játékost hogyan építünk fel. Esetleg úgy is lehet, hogy tudja, mi az a sportpszichológus, vagy hogy netán tudja, mi az az edzésrend. Senkit sem megbántva, ezzel szemben egy magyar játékos az edzés előtt öt perccel még a Nemzeti Sportot olvassa. Külföldön ez nem fordulhat elő, mert kiskorától fegyelemhez szokik. A kérdésre visszatérve, nehéz úgy Bukarestben vagy bármelyik helyszínen bevetni egy pszichológust, hogy ahhoz nincsenek hozzászokva a játékosok, és nem elfogadott számukra az eszköz. Tudniuk kell, hogy miről szól, ne vegyék komolytalannak, ha épp be kell csukni a szemüket és meditálniuk kell. A felnőttválogatottnál akkor nem lesz késő ezt elkezdeni? Lehet, hogy csak két év múlva számíthatunk majd erre az eszközre, de csinálnunk kell, mert nagyon nagy űrt töltünk be vele, és ez a hiány az egész magyar focira érvényes.

Új kapitányként a keretet tesztek és mérések alapján alakította ki az összetartások alatt. Milyen állapotban van ma a magyar női foci 30-40 topjátékosa? Alapvetően rendben van, de jópár játékoson látszott, hogy munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott megfelelően készülni. Meg kellett mondani nekik, hogy ha válogatott szinten akarnak szerepelni, akkor ez nem fér bele. Nagyon tisztelem azokat a játékosokat, akik munka után rohannak edzésre, ez a klubnál belefér, de a nemzeti csapatnál az edzésmunkában is meg kell közelíteni az európai élvonalat. Ez mit jelent konkrétabban? Nálunk vannak a németek mérési eredményei is, de nem hozzájuk viszonyítjuk a magyar lányokat. Önmagukhoz és a saját képességeikhez mérve dolgozzuk ki a fejlesztési programjukat.

-


Azért ez jobban hangzik, mint a férfi magyar fociban visszhangzó panel, miszerint minden eldől gyerekkorban, és húszévesen már nincs esélyünk utolérni az európai szintet. Ezek olyan képességek, amelyek munka révén javíthatóak. Nem azt kérjük a lányoktól, hogy nőjenek 30 centit, hanem mondjuk a robbanékonyságukat, állóképességüket javítjuk, vagy a mentális képességeiket fejlesztjük. Csupa olyan dologban van előttünk a világ, ami javítható egy szisztematikus munkarend alapján. Tegyük hozzá, a Szalai László vezette edzőképzéssel a férfifutball is ebbe az irányba fog elmenni. A lányokkal együtt néztük Umagban a norvég–német meccset, a riválisok sem csodabogarak, ők is munkával jutottak idáig. Ez így gyanúsan egyszerűnek tűnik. Tény, van még egy dolog, amiben nagyon előttünk vannak: sokkal nagyobb a bázisuk. Nálunk van 45 focista, aki alkalmas a nemzetközi szintre, és 5-6 játékos, aki megállja a helyét bármelyik bajnokságban. A vezető országoknál ez jóval több. Az MLSZ valószínűleg ezért akarja két év alatt 20 ezerre növelni a női focisták számát. Ez menyire reális? A számokkal mindig óvatos vagyok, mert más a statisztika, és más a valóság. Hiába vennének részt ennyien az iskolai programban, ami óriási dolog lenne, de legalább ilyen fontos a klubok megerősítése, hogy a gyerekek tudjanak hova menni. Márpedig a klubok nagyon nehéz helyzetben vannak emberanyag és infrastruktúra terén is. BL-győztes játékosunk van, a szintén tőlünk induló, de német válogatott Marozsán Dzsenifer pedig Európa-bajnok. Az 5-6 nemzetközi szintű játékos viszont nem tűnik soknak. Közelebb van a magyar női foci a világelithez vagy ugyanolyan messze van, mint a férfiak? Visszakérdezek: a férfiaknál hol van az az 5-6 focista, aki nemzetközi szintű?! A nőknél nem vagyunk úgy lemaradva, mint a férfiaknál. A hazai női fociban most egyértelműen nagyobb lehetőség van, mint a férfiban. Bár inkább ne legyen igazam. De tudja mit, legyen igazam!

A magyar válogatottsági rekorder Pádár Anita pár éve azt nyilatkozta, a focisták többsége szeretetből játszik itthon a munka és a tanulás mellett. Mi biztosítja, hogy az ön 20-22 éves átlagéletkorú csapatának tagjai nem fogják idő előtt befejezni anyagi okok miatt? Nagyon jó kérdés, Európában is egyre fiatalabbak a csapatok hasonló okok miatt. Remélem, hogy a lányok ezzel együtt látnak benne karrierlehetőséget, és nem lépnek ki. Ahogy az én példám is mutatja, a foci mellett tudtam szerezni három diplomát, és edzőként azzal foglalkozhatok, amit a legjobban szeretek.  Az MLSZ tavaly egy ösztöndíjrendszerrel igyekezett ezt kezelni, ebben 30 korosztályos és 30 felnőtt játékost támogattak. Ez mennyire működik? Tavaly kicsit rossz irányba ment, azóta ésszerűbbé tették. Eddig ugyanis teljesítménytől függetlenül járt a pénz, illetve félévente volt egy elbírálás. Attól, hogy a zsebébe teszik a pénzt, nem lesz jobb egy játékos. Nem biztos, hogy masszőrre és vitaminokra fogja költeni, lehet, hogy vesz három új farmert meg egy mobiltelefont. Sajnos az elmúlt év vége felé ezeknek a játékosoknak a motiváltsága nem volt olyan szintű, mint ahogy azt a rendszer megindokolta volna. És itt most nem is az osztrákok elleni hazai 0-3-s vb-selejtezőre célzok. Az új rendszerben a játékosok kapnak ugyan napidíjat, de a támogatás nagyobb része a klubokhoz kerül, amit aztán rájuk kell elkölteniük.

Magyar női labdarúgó-válogatott

-


Az amatőr jelleg viszont jó is lehet, mert megőrzi a sportág tisztaságát. Sokak szerint a magyar férfilabdarúgást is amatőrré kellene tenni. Vagy inkább legyenek profi fizetések önöknél is? Ez is egy nehéz kérdés. Amikor dicsérgettem a lányokat, amiért a szabadidejükben küzdve hajtottak, mindig mondtam nekik, hogy akkor fog a játék elromlani, amikor megjelenik a pénz. Sajnos ebben van némi igazság. De nagyon bízom benne, továbbra sem pénzkérdés a teljesítmény, hanem önbecsülés kérdése: azért focizom, mert szeretem csinálni, és ha pénzt is kapok érte, azt megköszönöm. Ezt a fajta szemléletet akarom helyreállítani a válogatottnál is. Másrészt az nem normális dolog, hogy emberek vesznek el, mert húszéves korukban dönteniük kell a foci és a megélhetés között, tehát egy egészséges átmenetet kell megtalálni.

Jakabfi Zsanett arra panaszkodott, hogy amíg a Bundesligában 4-5 ezer néző előtt játszanak, itthon üresek a lelátók. Azt mondta, mindenki tudja, hogy hol a probléma, de nem mondott okokat. Hol a probléma? Tény, hogy nagyon hiányoznak a nézők, a légkör nagyon nem mindegy egy focistának. De ez egy ördögi kör, egyedül az eredményekkel lenne megoldható. Mondjuk egy világversenyre jutással. A vb-selejtezőkön a magyar válogatott két meccs után hat ponttal áll a csoportjában. Van esély a pótselejtezőt érő második helyre? A finnek és az osztrákok ellen is benne van akár az egy, akár a három pont lehetősége, a franciák viszont kiemelkednek a csoportból, ellenük nem kell reményeket táplálni. Lényeg, hogy sem az esélyesség, sem eredménykényszer nincs rajtunk. A játékosok többségét jól ismerem, most az umagi tornán a lengyel meccs előtt azt mondtam nekik, induljon el a skalpgyűjtés, és ez be is jött. Annyival nem jobbak ezek a csapatok, ami ne lehetne kompenzálható akarattal, csapategységgel, a lányok pedig elhitték. Konkrét választ inkább nem adnék a kérdésre, maradjunk annyiban, hogy képesek vagyunk meglepetéseket okozni.