Idén már nem veszünk fel devizahitelt

Fotó: Giphy.com

-

Kevésbé függünk majd a külföldi hitelezőktől, ha helyesnek bizonyulnak az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) várakozásai.


Stabil forintárfolyamot feltételezve ugyanis a külföldiek kezében lévő tartozásunk aránya a tavalyi 61 százalékról az idei év végére 53 százalékra csökkenhet – márpedig utoljára 2008-ban függtünk ilyen kevéssé a nem-rezidensektől. Mivel a korábbi tervekkel ellentétben idén már nem lesz szükség devizahitel-felvételre, és mivel 600 milliárdnyi devizaadósságot visszafizetünk, a devizaarány a tartozásunkon belül 41 százalékról 35 százalékra csökkenhet decemberre. Ehhez ráadásul nem is kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tartalékaihoz hozzányúlni, mert tavaly novemberben és idén márciusban már szereztünk elég devizát. Az ÁKK legfrissebb tervei szerint viszont a forintban jegyzett kötvényből 1900 milliárddal többet kell kibocsátanunk, mint amennyit visszavásárolunk – ez 300 milliárdos növekmény a januári tervekhez képest. Ezt a szép summát a következőkre fordítjuk:

  • a költségvetési hiány finanszírozására 985 milliárdot kell bevonni,
  • a mostani tervekben megjelent 300 milliárdos kiegészítést pedig az Antenna Hungária és a Főgáz megvásárlása, az uniós támogatások megelőlegezése (ezt nem a Lázár-Brüsszel szájkarate tette szükségessé, minden évben így történik, tavaly 300 milliárdot vitt el ez a tétel),
  • illetve a 100 milliárdos tartaléknövelési vágy tették szükségessé.
  • az 1900 milliárd fennmaradó része a devizahiteleink törlesztését szolgálja.
Az MNB-döntés, miszerint a jegybank kéthetes betétté alakítja a kéthetes kötvényeit, jót tett az állampapírpiacnak: míg korábban a felkínált mennyiség 2,8-szeresére nyújtottak be igényt a vevők, mostanában már 4-szer több államkötvényt akarnak venni, mint amennyit az ÁKK eladna. A jegybanki terv bejelentése után a hozamok is estek, a piac még most is további kamatcsökkentéseket áraz.